Felnőtt hittan 2025-2026

2026. március 7. Felnőtt hittan – Lelkinap

Szabad-e örülni a nagyböjtben? – Bársony Árpád atya

1. Bevezetés: Az én édenkertem

Kényelmesen ülj le, talpaddal a földön. Hunyd be a szemed. Ne legyen semmi a kezedben. Végy egy nagy lélegzetet. Figyeld a légzésed, hogy megérkezz az itt és mostba. Képzeld el a teremtést. Először még csak a puszta föld van. Aztán Isten megteremti a növényeket és az állatokat. Megteremti az embert és felvonultatja a teremtés egész rendjét az ember előtt. De az ember nem talált hozzá illőt, ezért megteremti az Isten az asszonyt is. Elhelyezi őket az Édenkertben, ahol mindent megad nekik.

Neked is van egy kerted, egy édenkerted. Gyűjtsd össze, mi minden van a kertedben: emberek, kapcsolatok, tárgyak, elvont dolgok (pl. család, kutya, munka, kaland, jó főnök, egészség, stb.). Fogj egy papírt, és sorolj fel 20 dolgot, ami a kertedben van. (csak a jó dolgokat!)

Sorolj fel legalább 6 olyan dolgot, amelyért ezen a napon, mostanáig hálás lehetsz.

Jelöld meg a 20 + 6 tételt tartalmazó listákon azokat, amelyeket magától értetődőnek veszel.

A saját édenkertem felismerése, vagyis a valóság felismerése és elismerése és a hozzá kapcsolódó hálaadás maga is imádság. Ebben az imádságban arra figyelünk, amire Isten szeretné irányítani a figyelmünket.

2. Az Isten és az ember kapcsolata. Ember vagyok, nem isten.

Miért tartjuk gyakran a jó dolgokat természetesnek, magától értetődőnek? Hiszen a személyes tapasztalatunkban, például egy munkahelyen, a munkatársakkal kapcsolatban gyakran szembesülünk azzal, hogy semmi sem magától értetődő (Miért nem köszön? Miért nem tartja be a határidőt? stb.). Mégis, már Ádám és Éva is mindent magától értetődőnek vesz az Édenkertben. Csak egy dologra figyelnek fel, az egyetlen fára, amelyről nem ehetnek. Amikor minden rendben van, azt hajlamosak vagyunk magától értetődőnek tekinteni. Amikor nincs minden rendben, rossz dolgok történnek, akkor Istent hibáztatjuk. Jogos-e az, hogy mindent magától értetődőnek tekintünk, csak a hiányt nem?

Térj vissza gondolatban a saját édenkertedbe. Írd fel, mi hiányzik még a kertedből. Mi az, amire igazán vágysz? Gondold végig, mennyire vágysz rá és hogy tettél-e valamit, hogy megvalósuljon. Vizsgáld meg, hogy mennyire forognak körülötte a gondolataid. Mennyire tölt ki ez a hiány? Mennyire érzed úgy, hogy ez a hiány a minden?

A kísértő célja, hogy bezárjon egy gondolatba, érzésbe, kapcsolatba, helyzetbe, stb. és elhiteti, hogy az az egy mozzanat a minden.

A kísértő a hiányra hívja fel a figyelmünket, arra, hogy nem vagyunk teljesek, és megkérdőjelezi Isten jóságát. Isten alkotott valamit, amire azt mondja, hogy ez jó. A kísértő pedig azt állítja, hogy ez nem jó, mert nem teljes, mert lehetne több is. Ezzel azt sugallja az embernek, hogy nem elég jó úgy, ahogy van, hogy kevés és gyenge, és ezzel bezárja a saját elégtelenségének gondolatába (Megint elrontottam. Megint nem voltam elég jó. Megint nem sikerült. stb.). Elhiteti vele, hogy ennyi az egész, pedig lehetne több is. A kísértő Jézust is emberi valóságában, ember mivoltában kísérti meg, mert az ember nem teljes. Arra szólítja fel, hogy mutassa meg isteni valóságát. Mutassa meg, bizonyítsa be, ha tényleg több.

A bűnbeesés akkor történik, amikor az ember úgy gondolja, hogy többnek kellene lennie. Amikor azt gondolja: saját erőmből lehetek isten.

(Mi lett volna, ha Ádám és Éva megkérdezik: Uram, nem akarod, hogy tudjak? Istent akartál teremteni vagy embert? Tényleg nem akarod, hogy olyan legyek, mint Te? Tényleg tartasz attól, hogy olyan leszek, mint Te?)

Nagyböjti vállalásaink is gyakran olyanok, mintha bizonyítani akarnánk Istennek (és magunknak), hogy tudunk többek, jobbak, erősebbek lenni. Ebben közreműködik a kísértő is, amikor a figyelmünket a böjti hiányállapotokra tereli, mintha ez lenne a lényeg, ez lenne a minden. Pedig sem az, amink van, sem az, amink nincs, sem a hiányaink, sem a sebeink nem a minden. A nagyböjtre tekints úgy, mint lehetőségre, amikor szembesülve a korlátaiddal, a hiányaiddal, megtapasztalod, hogy ember vagy és nem isten. Isten ugyanis embert akart teremteni és azt is teremtett, és ez jó. Ez a kiindulópont. Ha ez így van, akkor hidd el végre, hogy így szeret téged. Isten azt akarja, hogy felismerd és elhidd, hogy az akarata lehet jó. Ha ezt el tudom fogadni, akkor az isteni akaratot ne kezeld külső valóságként. Nem a saját akaratomat kell megszüntetni, hanem ha elfogadom, hogy Isten akarata lehet jó, akkor az akaratát magunkévá, sajátunkká téve tudunk úgy fogalmazni, mint az apostolok: "A Szentlélek és mi úgy döntöttünk…" (Apcsel, 15, 28).

3. Az Isten és az ember kapcsolata. Isten szeret engem.

Isten embert teremtett, aki önmagában nem teljes. Az emberbe táplálta a vágyat, hogy vágyódjon rá. Ahogy Szent Ágoston mondja, "mert magadnak teremtettél minket (Istenünk), s nyugtalan a szívünk, míg meg nem nyugszik benned." (Vallomások I./I.) A vágyunk, a vonzódásunk alapja, hogy Isten olyat nyújt nekünk, ami még nincs meg bennünk. Isten azt mondja nekünk: Nekem jó vagy így. Én majd kiegészítelek. Teljessé teszlek.

Hogyan reagál Isten az ember elégtelenség-érzésére? A válasza a Nyolc boldogság tanítása és Jézus áldozata. A Nyolc boldogságban, boldognak mondja azokat, akik hiányt szenvednek, mert Isten lesz az, aki majd betölti, kiteljesíti őket. A végső válasza pedig az, hogy Jézus áldozattá válik értünk a bűneink eltörlésére. Mi pedig gyakran magától értetődőnek vesszük, hogy Isten fizeti meg az árát annak, amit mi rontottunk el.

Maximilian Kolbe minorita szerzetes 1941-ben az auschwitzi koncentrációs táborban önként vállalta az éhhalál-kivégzést egy rabtársa, egy édesapa helyett. Hunyd le a szemed. Képzeld el, hogy te vagy a rabtárs. Képzeld el, hogy kivégzősoron vagy. Hogyan fogadod Kolbe atya felajánlását cserébe a te életedért? Fogadkozol? Ellenállsz? Magától értetődőnek veszed? Könnyen el tudod fogadni? Természetesnek gondolod, hiszen pap, ez a dolga? Örülsz, hogy esélyt kapsz az életre? Méltónak tartod magad az ő áldozatára?

És mit érzel évekkel később? Megváltoztatott Kolbe atya áldozata? Megfelelési kényszerbe taszított? Hálás vagy érte? Lelkiismeretfurdalásod van miatta? Motivál, hogy élhetsz, és a legjobbat akarod kihozni belőle? Vagy már megszoktad? Nem is gondolsz rá többé?

Tudjuk, hogy a bűn következménye a szenvedés és a halál. De Jézus van a kereszten, aki bűntelen. Ez nem magától értetődő. Miért teszi, ha nem szeretetből? Mit lehetne még tennie, hogy észre vedd, hogy jó vagy neki, hogy elhidd, hogy elég vagy. A szeretet ugyanis nem méltóság vagy érdem kérdése, nem lehet érte 'megdolgozni'.

Isten nem a bűneid ellenére szeret, mert ez azt jelenti, hogy a jó részedet szereti, a bűnös részedet pedig elviseli, mert nem tud mit csinálni, ember vagy. Isten a bűneiddel együtt szeret, mert ez azt jelenti, hogy ott szeret a legjobban, ahol a legelesettebb vagy. Nem a bűnödet szereti, hanem téged. A bűneidet és gyengeségeidet vette magára, és ott ölel át, ahol a leggyengébb vagy. Fogadd ezt el, mert ha mindig csak a bűneid körül forogsz, nem tudsz köszönetet mondani. A nagyböjti vállalásaidat is úgy fogalmazd meg, hogy lásd, tapasztald a korlátaidat, a korlátosságodat és így vagy szeretve; hogy Isten szeretetreméltónak talál akkor is, ha te nem.

A liturgiában elhangzik: "Uram, nem vagyok méltó, … …", mégis kimegyünk áldozni. Talán Isten nem tudja, hogy nem vagyok méltó? Tudja, de pontosan ezért adja magát. Az Oltáriszentség nem jutalomfalat. Krisztus, aki a kereszten függ, áldozat értem is. Így kell készülni az Oltáriszentség vételére. Ha nem ennek tudatában éltem, nem ehhez igazodtam, akkor lehetőségem van gyónásra. Senki nem mondhatja, hogy megérdemelte Jézus áldozatát, neki az jár. De ez nem azt jelenti, hogy méltatlanként elutasítjuk az Oltáriszentséget, hanem hogy hálát adunk érte. Fogadd el, hogy az üdvösséget nem lehet kiérdemelni, csak kapni.

4. Összefoglalás: Lehet-e örülni a nagyböjtben?

Lehet örülni. Van édenkertünk, van valaki, aki megölel, szeret és kész volt meghalni értünk, és aki lehetőséget ad a bűnbocsánatra a gyónásban és az áldozásra. Van okunk örülni.

Hidd el, Isten embert akart. A bűneink nem akadály számára. A Teremtés könyvében Isten keresi az embert. Ádám és Éva pedig szégyellik magukat és elbújnak, elfordulnak Istentől. Ez kísértés, mert a helyes bűnbánat odafordít az Istenhez. Te se fordulj el, hanem bűnbánattal fordulj oda Istenhez akkor is, ha ez kényelmetlen. Mondd ki, hogy kényelmetlen és így tedd meg! Így nagypénteken fogadkozás, méltatlankodás, magyarázkodás, sajnálkozás nélkül oda tudok borulni a kereszt tövébe és csak annyit mondani: köszönöm. Ebben a nagyböjtben szavazz csak egy picike bizalmat Istennek és próbáld elhinni, hogy az akarata lehet jó, hogy az a sajátoddá váljon és az apostolokhoz hasonlóan azt mondhasd: a Szentlélek és én.

Kérdések a kiscsoportos megbeszéléshez:

1. Mi az, amit magától értetődőnek kezelek? Mi az, amit hiányként élek meg?

2. Hogyan viselem, hogy ember vagyok, nem isten? (pl., hogy valamire nem vagyok képes, vagy hogy a bűneimmel folyamatosan küzdök)

3. Szeretetreméltónak tartom-e magam? Hogyan tudom elfogadni, hogy az Isten annak tart?

2026. február 3. Felnőtt hittan 6. alkalom:

Kiengesztelődés és bűnbánat – Lak Gábor atya

https://www.youtube.com/live/Y6JJ9cbuX78?si=37rJeCMQDaPAd090

Kérdések a kiscsoportos megbeszélésre:

0. Mikor gyóntam utoljára? (Ezt csak magadban válaszold meg)

1. Milyen tapasztalatom van a bűnbánat szentségéről: nem az a kérdés hogy honnan (milyen bűnből), hanem hogy hová (milyen felismerésre) emelt fel az Úr?

2. Sokszor úgy bántjuk meg egymást, hogy észre sem vesszük vagy nem akarjuk: Nektek mi segít abban, hogy ezt felismerjétek és minél hamarabb kiengesztelődjetek? Hogyan lehet ezeket a helyzeteket jól feloldani?

3. Kitől, és miért pont Tőle? kérnél segítséget, hogy a megbocsájtásban előre haladj?

Az előadást Lak Gábor atya tartotta, a központi téma a bűnbocsánat és a kiengesztelődés dinamikája volt, amelyet három evangéliumi történeten keresztül világított meg.

1. Bevezetés: A kiengesztelődés három iránya
Gábor atya egy viccel indított (a 103 éves néni, akinek azért nincs haragosa, mert mindenkit túlélt), rámutatva, hogy nem ez a keresztény út. A kiengesztelődésnek három szintje van, és mindegyikre szükség van a lelki békéhez:
Istennel: A bűnbánat alapja.
Embertársakkal: Akiket megbántottunk, vagy akik minket bántottak meg.
Önmagunkkal: Ez gyakran a legnehezebb (saját hibáink, mulasztásaink elfogadása).

2. Nehézségek és segítségkérés
Sokan vannak (becslések szerint az emberek 25-30%-a), akiknek traumatikus élmények vagy rossz minták miatt különösen nehéz a kiengesztelődés.
Tanács: Ne küzdjünk egyedül! Keressünk valakit a környezetünkben, aki láthatóan békében van önmagával és Istennel ("hétköznapi szent"), és kérdezzük meg, ő hogyan csinálja.

3. Jézus tanítása három történeten keresztül
A) A tékozló fiú (Isten hozzáállása)
Isten olyan Atya, aki "kiáll az ajtóba", várja a visszatérést, és elénk siet.
A folyamat lépései: Megmosdat (megtisztít a bűntől) → Új ruhát ad (üdvösség köntöse) → Gyűrűt húz az ujjunkra (visszaadja a gyermeki méltóságot).
Az idősebb testvér szerepe: Fontos, hogy mi, akik "otthon maradtunk" (rendszeres templomjárók), ne irigykedjünk a megtérőkre (pl. a 90-es évek nagy megtérési hulláma vagy kórházi megtérések), hanem tudjunk velük együtt örülni.
B) A gonosz szolga (Viszonyunk embertársainkhoz)
Kétféle logika: A Király (Isten) elengedi a hatalmas tartozást (irgalom), míg a szolga követeli a kicsit a társától (törvényi szigor: "Add meg, amivel tartozol!").
Aki nem bocsát meg másoknak, az nem értette meg Isten országának logikáját.
A bocsánatot, amit Istentől kaptunk, tovább kell adnunk. Mivel naponta többször megbántjuk egymást, naponta van lehetőségünk gyakorolni ezt.
C) Péter apostol és a feltámadott Jézus (Önbocsánat)
Péter megtagadta Jézust, ezért bűntudata volt. Jézus nem büntetéssel, hanem szeretettel (reggelivel) várta.
A kérdés, ami begyógyítja a sebeket: "Szeretsz-e engem?"
Ha valaki nem tud megbocsátani önmagának, az egyetlen út, ha Péterhez hasonlóan megvallja Jézusnak: "Uram, te mindent tudsz, azt is tudod, hogy szeretlek." Ez a szeretet-vallomás írja felül a bűntudatot.

2026. január 4. Felnőtt hittan 5. alkalom:

Most te vagy az én anyukám, vagy én vagyok a te anyukád? avagy parentifikációról minenkinek –

Lothringer Éva SSS, család- és párterapeuta, a Salkaházi Sára Alapitvány munkatársa

Kérdések a kiscsoportos megbeszélésre:

1. Hogyan lehet elősegíteni a partneri, felnőtt-felnőtt kommunikációt, viselkedést a plébánián, a munkahelyen, megfelelő személyek között a családban?Tudok-e kérni, elfogadni, segítségért folyamodni, gyengébb vagy érzelmesebb/érzékenyebb oldalamat megmutatni, oldottnak lenni, pihenni, mások pihenését legitimálni? "És ha igen, miért nem"? Istennel szemben melyik énállapotom a domináns? Milyen tulajdonságokkal? Ez öröm, vagy esetleg valami javítandó is volna benne?

2. Talán inkább magunkban, de ha bírtok osztozni róla, nagyon izgalmas lenne: A bennem élő gyermeki, felnőtt, és szülői énállapotnak milyen pozitív tulajdonságait tudom befogni, hasznosítani a mindennapjaimban, a családi életben, a másokkal való kapcsolatomban? Az énállapotok esetleges kevéssé optimális vonásai hogyan okozhatnak gondot kapcsolataimban?

3. És ha elolvassuk a mellékelt szöveget - vajon ez tipikus parentifikáció, vagy nem?? Hasonló helyzetek az életünkből?...

2025. november 4. Felnőtt hittan 3. alkalom:

Keresztény közösségben élni – Bársony Csaba

https://www.youtube.com/watch?v=_2QyjcTNNCc

Kérdések a kiscsoportos megbeszélésre:

1. Mi közösség vagyunk? Élő, működő közösség? Még nem, vagy már nem?

2. Mi a közösségünk célja? Tudok tenni a közös cél érdekében?

3. Minden tagunk ugyanazért a célért dolgozik?

4. Milyen életmódot folytatok? Csak kiveszek a közösségből, vagy vissza is teszek, vagy csak

beleteszek?

5. Mi a feladatom a közösségben? Kértem már feladatot? Észreveszem a rám váró feladatot?

6. Érzek felelősséget a közösségért?

7. Fel merem vállalni magamat egy közösségi beszélgetésben, vitában?

2025. október 7. Felnőtt hittan 2. alkalom:

Misszió – Jézus parancsa mindannyiuk számára – Madassery Benvin Sebastian SVD atya

https://www.youtube.com/watch?v=e8QsuobvZIc

Kérdések a kiscsoportos megbeszélésre:

1. Mi a hitem alapja? Félelem vagy meggyőződés?

2. Van bennem állandó tudat, hogy küldetésben vagyok?

3. Szeretem-e az Isten rendjét a világban?

2025. szeptember 16. Felnőtt hittan 1. alkalom:

Kereszténynek lenni – Benkovics Péter

https://www.youtube.com/watch?v=oB6I2AzVL2Q

Aki csak a szövegre kíváncsi, annak itt van egy kivonat: https://docs.google.com/document/d/1TskXLtxFverdq_RwGKxN9nbNnIHAxm3NVwMAqHbnd7A

Mit jelent kereszténynek lenni?

1. Elegendő csupán elfogadni, hogy van Isten?

"Hiszed, hogy egy az Isten – és jól teszed. De az ördögök is hiszik ezt" Jak 2,19

2. Viselkedési forma? Erkölcsi értékrend? Kultúra? – Tehát külső megnyilvánulások?

"Jaj néktek képmutató írástudók és farizeusok, mert hasonlatosak vagytok a meszelt sírokhoz, a melyek kívülről szépeknek tetszenek, belül pedig holtaknak csontjaival és minden undoksággal rakván." Mt 23,27

"A Lélek gyümölcse pedig a szeretet, öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás." Gal 5,22-23

"a keresztény mivolt elsősorban nem egy kultúra elfogadását jelenti, a vele együtt járó értékekkel, hanem kereszténynek lenni azt jelenti, hogy befogadunk és ápolunk egy köteléket, egy köteléket Istennel, tehát én és az Isten, az én személyem és Jézus szeretetreméltó arca az a kötelék, ami kereszténnyé tesz minket." Ferenc pápa

3. Életünk mekkora részében vagyunk keresztények? Heti egy napon? Vagy csak mikor nehézséggel küzdünk?"

A veled történő eseményeket úgy fogadd el mint jó dolgokat, tudván, hogy Isten nélkül semmi sem történik." Didakhé 3,10

4. Magánügy?

"Szent Atyám, tartsd meg őket a te nevedben, amelyet nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi. (...) De nem csupán értük könyörgök, hanem azokért is, akik az ő szavuk által hinni fognak bennem, hogy mindnyájan egyek legyenek; ahogyan te, Atyám, bennem vagy, és én tebenned, úgy ők is egyek legyenek mibennünk, és így elhiggye a világ, hogy te küldtél engem. A dicsőséget, amelyet nekem adtál, átadtam nekik, hogy egyek legyenek, ahogyan mi egyek vagyunk. Én őbennük, te énbennem, hogy tökéletesen eggyé legyenek. Ismerje meg ebből a világ, hogy te küldtél engem, és szeretted őket, mint ahogy engem szerettél. (...) hogy a szeretet, amellyel engem szerettél, bennük legyen, és én őbennük." Jn 17

"minden fej beteg, minden szív erőtlen" Iz 1,5

"Én pedig ezt mondom neked: te Péter vagy, és én ezen a kősziklán építem majd fel egyházamat, és a pokol kapui sem fognak diadalmaskodni rajta." Mt 16,18

"Az embernek a szó igazi értelmében nincs élete önmagában és csak önmagából: az élet kapcsolat. És az élet a maga teljességében kapcsolat azzal, aki az élet forrása. Ha mi kapcsolatban vagyunk azzal, aki nem hal meg, aki maga az élet és maga a szeretet, akkor vagyunk az életben. Akkor "élünk"." XVI. Benedet pápa: Spe salvi enciklika

5. A keresztény ember a láthatatlan valóságot is éli

"Ha csak ebben az életben reménykedünk a Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk." 1Kor 15,19

6. Kereszténynek lenni: tanúságtétel "Látványossága lettünk a világnak" 1Kor 4,9

"Benned égnie kell annak, amit másban lángra akarsz lobbantani!" Szt. Ágoston

Összefoglaló

"Krisztus kialakul bennetek!" Gal 4,19

"Ti vagytok a világ világossága. A hegyre épült várost nem lehet elrejteni. Lámpát sem azért gyújtanak, hogy aztán a véka alá tegyék, hanem a lámpatartóra, hogy világítson mindenkinek, aki a házban van. Úgy világítson a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jótetteiteket, és dicsőítsék Atyátokat, aki a mennyekben van." Mt 14,16

Kapcsolódó záró gondolat:

Isten hívott minket életre, hívott meg Vele való közösségre, hogy vele együtt munkálkodva felépüljünk hegyre - kősziklára - épült várossá, hogy világítsunk ebben a sötét világban! És ha mi világítunk, Isten dicsősége beragyogja a világot, mi pedig akkor joggal hívhatjuk a mindenséget teremtő és fenntartó Valakit, "szent titkot" – Atyánknak; aki a mennyekben van, ahol a mi valódi otthonunk is van. Ezt jelenti kereszténynek lenni.