Épület

A templom a zugligeti Római Katolikus Plébánia temploma. 1913 és 1917 között épült a Szent Családtiszteletére. Építtette: Almássy Mária az Angolkisasszonyok akkori főnöknője    a Rathfarham-i (Írország) intézeti templom mintájára.

Tervezője: dr. Hültl Dezső. Kivitelező építész: Havel Lipót
Stílusa: újromán stílus.


A templom épülete

A kereszthajós templom neoromán stílusban épült Hültl Dezső tervei alapján, Havel Lipót kivitelezésében. Az épület főhajója észak-északkelet–dél-délnyugati tájolású, a bejárati szárny az észak-északkeleti épületrész, a liturgikus teret pedig a két hajó keresztezésében, illetve amögött, a dél-délnyugati épületszárnyban képezték ki.


A templom berendezése

A szentségtartó oltárt egy Del Amico nevű olasz művész faragta; az alsó részén elhelyezett fájdalmas Szűz dombormű, a templom bejárata fölötti Jézus-domborművel és néhány másik belső faragvánnyal együtt Vass Viktor magyar szobrászművész munkája.

A Szent Családot ábrázoló oltárkép Zsellér Imre mozaikból készült alkotása a déli épületszárny szentélyfalán, egyben Kelet-Európa legnagyobb mozaikalkotása, amely a meráni zárdatemplom mozaikja nyomán készült. A Szent Családot ábrázoló mozaikképen olvasható felirat: „Quid quid Deus non est, nihil est et pro nihilo computari debet” (magyar fordításban: „Ami nem Isten, az semmi és semminek is kell tartani”). Szintén Zsellér Imre alkotta a templom díszablakait és liturgikus tér fölötti – az Úristent, mint galambot ábrázoló – rozettát is.

A falakat burkoló és az oszlopokat alkotó, többféle színű márvány az egykori Osztrák–Magyar Monarchia több különböző részéről érkezett a templom építéséhez: a falburkolatként használt márványlapok dalmáciai eredetűek, a belső tér két zöldes színű oszlopa siklósi márvány; a szentségi oltárhoz vezető lépcső, az oltár egy része és a liturgikus tér padlózata magyar ruskicai márvány, míg a szobrokat és domborműveket carrarai márványból faragták. Az épület előtt álló két sötétszürke színű oszlop Csehországból származó porfír.

 


 

A templom kereszthajós. A négy hajó találkozásában van a liturgikus tér. A szentségi oltárt Del-Amico olasz művész faragta. Az oltár alsó részén elhelyezett fájdalmas Szűz dombormű, az örökmécsest tartó két evangéliumi okos szűz és a templom bejárata fölötti dombormű, – amely Jézust a gyerekek barátját ábrázolja – Vass Viktor magyar szobrászművész munkája.

Az oltárkép a szentélyfalát burkoló mozaik. Ez Kelet-Európa legnagyobb mozaikalkotása, a meráni zárdatemplom mozaikja nyomán készült. Zsellér Imre munkája. A Szent Családot ábrázolja: középen a megdicsõült Krisztus, a családok királya, balra édesanyja, a boldogságos Szűz, jobbra nevelőatyja, Szent József. Előttük Szűz Mária szülei: Szent Joachim és Anna. Angyalok veszik őket körül, akik Krisztus kínszenvedésének eszközeit tartják kezükben. Három angyal, a Hit, a Remény, és a Szeretet jelképei szalagra írva tartják: Quid quid Deus non est, nihil est et pro nihilo computari debet. Magyarul: Ami nem Isten, az semmi és semminek is kell tartani. Azaz: Csak Isten bírja a létet önmagában, és Õ ad minden létezőnek értelmet.

A kezdettől épen maradt üvegablakok kivitelezõje szintén Zsellér Imre.

A templom falát burkoló márvány Dalmáciából való, a két zöldes oszlop siklósi márvány. A templom előtti két sötétszürke oszlop Csehországból való porfír. A Szentségi oltár egy része, a lépcsője és a liturgikus tér padlózata magyar ruskicai márvány, míg a domborművek, és az okos szüzek szobrai karrarai márvány. Ugyancsak karrarai márvány a főhajónál Páduai Szent Antal és Szent Júdás Tádé apostolok szobra.

A fõhajóban a négy oltárkép a Szent Családra vonatkozik. A szentélyből nézve jobb oldalon a kis Jézus születése, és menekülése Egyiptomba. Bal oldalon a munkájában elfáradt Szent József homlokáról Jézus letörli a verejtéket. Végül Szent József halála Jézus és Mária jelenlétében. A jobboldali mellékhajóban a magyar szenteket láthatjuk. Az első ablakon Szent Margit, IV. Béla király leánya, amint a domonkos apácák kolostorába lép. A másodikon Boldog Gizella, Szent István király felesége, amint a koronázási pSzentlélekalástot hímezi. A másik oldalon Szent Erzsébet, II. Endre kis leánya, amint a koronáról lemondva a szegények szolgálatára szenteli életét. A mellette lévő ablakképen Szent Imre herceg, Szent István király fia, amint a visegrádi templomban szüzességi fogadalmat tesz. A kórus feletti rózsaablak Szent Cecíliát ábrázolja. A liturgikus tér feletti rozetta pedig a Szentlélek Úristent ábrázolja galamb képében.