1917-2017

Mi történt a világban 100 év alatt?

Történeti visszatekintés 1917-2017 

 

 

EGYHÁZTÖRTÉNETI VISSZASZÁMLÁLÁS

1917 ·   1917. május 13-án a portugáliai Fatima közelében három pásztorgyermeknek megjelent a Szent Szűz. Ezután öt alkalommal ismétlődött meg a jelenés, amelyek során a Szűzanya titkokat bízott a pásztorgyerekekre.

·  Május 17-én, áldozócsütörtökön felszentelték a Zugligeti Szent Család plébániatemplomot.

1918 ·    “Az éjszaka nagyon hosszú és sötét lesz”ezt a kijelentést Tyihon pátriárkának tulajdonítják, aki 1918. januárjában kiátkozta a bolsevik kormányt: “Krisztus Szent Egyháza orosz földön nagyon sötét korszakon halad át: Krisztus igazságának nyílt és titkos ellenségei üldözik ezt az igazságot. Minden nap kegyetlen vérfürdőkről jutnak el hírek hozzánk, amelyeknek ártatlan emberek az áldozatai…”

·    Az életkor, foglalkozás, társadalmi állás, célok és funkciók szerint mélyen tagolt nőmozgalmak országos koordináló szervezete volt a Katolikus Nőegyesületek Országos Szövetsége. A szövetség 1918. december 18-án alakult meg, Zichy Rafaelné grófnő kezdeményezésére.

1919 ·  1919-ben XV. Benedek pápa kiadta a Maximum Illud kezdetű enciklikát, amelyben mély missziós elkötelezettségét ismerhetjük meg: „Isteni mű a kereszténység terjesztése! Egyedül Istennek áll hatalmában a szívek legbelsejébe hatolni… hasztalanul fárad az Úr szolgája, ha az Úr meg nem segíti… Isten soha senkit sem hagy cserben, aki őt kéri”

·  A Vallásügyi Népbiztosság 1919. március 27-én megszűntette a hitoktatást a fővárosi iskolákban. Június 6-ig 639.000 hold egyházi birtokot vettek zár alá. Ugyanakkor a Vallásügyi Likvidáló Bizottság kimondta: “Az egyházaknak, mint magántársulatoknak joguk van a hitközségenként való szervezkedésre az általános gyülekezés és egyesülés keretein belül, s papjaik eltartásáról és egyházi szükségleteik fedezéséről önkéntes adományokból gondoskodhatnak.” A Tanácsköztársasággal szemben az egyháziak magatartása általában elutasító volt. Ezt a következő okok idézték elő: a hitoktatás megtiltása, a keresztek eltávolítása az iskolákból, az egyház oktatási intézményeinek államosítása, egyéb, az egyház szabadságát korlátozó intézkedések. Sok, főleg vidéki papot a rendszer elleni bujtogatás vádjával letartóztattak, 1919. április 10 – augusztus 3. között 9 papot és egy apácát kivégeztek és egy apáca börtönben halt meg.

1920 ·  1920. május 16.  Jeanne D’ Arc szentté avatása. Élete a 20. század dráma-, zene- és filmművészetének érzékeny témája lett. Megpróbálták politikai céllal földolgozni, máskor történelmi jelentőségét csökkenteni. Pedig Jeanne nem akart sem politikát csinálni, sem jelentős történelmi tettet végbevinni. Egyszerűen csak szent volt, Isten igaz leánya, és ezt századunk, úgy tűnik, alig képes fölfogni. Alakját a mélyen katolikus Paul Claudel formálta meg a leghűségesebben, s műve Honegger oratóriumának szövegkönyve lett. Benne ezek Jeanne utolsó szavai: Nincs más, csak az ének, és nincs nála erősebb, Nincs más, csak az öröm, és nincs nála erősebb, Nincs más, csak az Isten, és nincs nála erősebb! És a nép (kórus) válasza: Senkinek sincs nagyobb szeretete annál, aki életét adta a felebarátaiért.

·  1920. április 14-én – a trianoni békeszerződés ratifikálása előtt – az Apostoli Szentszék fölvette a diplomáciai kapcsolatot a Magyar Királysággal. Az első nuncius Lorenzo Schioppa, addigi bajor nuncius lett. Rezidenciáját a budai Várban, a Dísz téren rendezték be, a palotát József főherceg bocsátotta rendelkezésére.

1921 ·  Szobor állítás XV. Benedek tiszteletére Isztambulban. XV. Benedek egyaránt közbenjárt az Oszmán Birodalom üldözött örmény és szír keresztényeiért, s később a francia csapatok fogságába került török katonákért (ez utóbbi emlékét őrzi isztambuli szobra, melyet a törökök állítottak a pápának, aki „nemzeti és vallási megkülönböztetés nélkül volt a népek jótevője”).

·  1921. május 29-től Sík Sándor lett a Magyar Cserkészszövetség elnöke. „A cserkészet életrendezés, stílus, életforma – írta Sík Sándor a Fiatal Magyarságban. – Egészre irányul, nem részletre… Elveit, ideáljait, gyakorlati programját mind másoktól vette: evangéliumból, nemzeti múltból, gyakorlati emberektől; a speciálisan cserkészi abban van, ahogyan összeköti és megvalósítja őket… A cserkészet, valamennyi mellékágával együtt, lényege szerint pedagógiai mozgalom, amely elő akar készíteni a jó polgárságra.” A magyar cserkészpedagógiát Sík Sándor dolgozta ki, a jellemformálással kapcsolatos nézetei – az „emberebb ember, magyarabb magyar” jelmondatba sűrítve – végigkísérték a magyar cserkészet történetét.

1922 ·  Achille Rattit XI. Pius néven pápává választják. Ratti korábban hallgatag tudós és híres alpinista hírében állt. E sajátságos összeállítás valamelyest kifejezi egyéniségét. Egyrészt józan, tárgyilagos, intelligens és alapos, másrészt temperamentumos, céltudatos, erős és kitartó volt, s e tulajdonságait Istenbe vetett szilárd bizalma és merész optimizmusa kapcsolta össze.

·  Száműzetésben meghal az utolsó magyar király, IV. Károly, akit 2004-ben avattak boldoggá.

1923 ·   Bangha Béla jezsuita szerzetest 1923. júniusában a rendi generális egy nemzetközi titkárság megszervezésére Rómába rendelte, ahol megalapította a magyar kolóniát, és a Collegium Germanium-Hungaricum kápolnájában megszervezte a magyar miséket. Egy latin nyelvű folyóirattal az egész világ Mária kongregációit irányította. Tervezte egy sajtóegyesület felállítását is. Fontosnak tartotta a szentbeszédek rádiós közvetítését.

·   Slachta Margit, aki 1920-ban első nőként kerül be a nemzetgyűlésbe, 1923-ban megalapítja a Szociális Testvérek Társaságát. A II. világháború és a zsidóüldözés idején a Társaság kb. ezer üldözött embert mentett meg. Ennek a munkának lett a vértanúja Salkaházi Sára testvér, akit 2006. szeptember 17-én avatott boldoggá az Egyház.

1924:
·         1924. áprilisában megalakult a Cserkész Nagytanács Albrecht főherceg vezetésével. Az augusztus 8-16. között a magyar cserkészek is részt vettek a 2. világjamboree-n Koppenhágában, az akkori cserkész világbajnokságnak kiirt világtalálkozón. A tábori versenyeken a magyar fiúk a 3. helyet szerezték meg, Nagy-Britannia és az Amerikai Egyesült Államok mögött. Egyik éjjel hatalmas vihar volt, elmosta szinte az egész tábort, nagy meglepetésre csak a magyar csapat sátrai maradtak állva, minden baj nélkül. Bi-Pi külön megdicsérte ezért a magyar fiúkat.
·         “Ha nem lehetséges másképpen, lépjünk rá a katolikus keresztény erkölcstannak bazaltköves utcájára. Kérem a fiatalságot – és itt a magyar cserkészmozgalomra gondolok -, hogy higyjenek a tiszta ifjúságban. Lobogtassák meg ezt a szenvedő és rokkant közvélemény tengere fölött. Lobogtassák meg ezt a zászlót és higyjék, hogy lesz egy különb nemzedék, amely nem húsból, vérből, kevélységből, hanem Istentől születik, amely Pál apostollal azt mondja, hogy a Krisztus vére lüktet bennem, mert misztikus testének csodálatos életingereit érzem. Ha tenni készek vagyunk, meg lehet győződve, hogy győzni is fogunk.” (Részlet Prohászka Ottokár 1924. október 12-én, a XVI. Országos Katolikus Nagygyűlésen elmondott beszédéből)
1925:
·         XI. Pius pápa bevezette Krisztus Király ünnepét. Krisztus királyi méltóságának ünneplésével a népek, családok, személyek békéjének urát állította a hívek közé, hangsúlyozva, hogy Krisztus a megtestesüléssel és a megváltó halállal szerezte királyságát a világ üdvösségére.
·         XI. Pius megtartotta a 23. Szent Évet 1925-ben. Akkor, amikor a világ, benne Európa és ennek annyi sebtől vérző megcsonkított országa, Magyarország a világháború bevégződése után az újjáépítés és új elrendeződés békésebb korát várta. A pápa enciklikájában így fogalmaz: „Szükséges, hogy a tömegeknek és a nemzeteknek túlzó és embertelen vágyai az evangéliumi törvény szelleméhez szelídüljenek, és hogy az emberek az isteni szeretet kötelékében egyesüljenek!” Különbséget tesz az Enciklika a papírra írt és a szívekbe írt béke között. Nem annyira az előbbit sürgeti, hanem sokkal inkább az utóbbit szeretné valósulva látni. A magyar katolikus társadalomban megindult a Szent Év hazai előkészítése. A Püspöki Kar a zarándoklatok lebonyolítását az Országos Katolikus Szövetségre bízta, a Szent Évnek hazai illetékes szerve pedig Magyar Nemzeti Bizottság elnevezéssel a Püspöki Kar által kiküldött Rott Nándor veszprémi püspök elnöklete alatt alakult meg. A megnyitás Rómában és Budapesten is egyaránt nagy esemény volt. Rómában 1924 karácsony előestéjén volt a Szent Kapu megnyitása. A tudósítás azt jegyezte fel, hogy a pápa érkezésekor az éljenzést a magyarok lelkes csoportja kezdte meg. Budapesten a Koronázó Templomban másnap volt az országos ünnepi istentisztelet. Magyarországból hét zarándoklat indult Rómába a Szent Év keretében, ezeken összesen 18000 magyar vett részt. A Szent Év záróünnepséggel ért véget Budán a Koronázó Főtemplomban december 27-én.
1926:
·         Mexikóban megindul a katolikus vallás féktelen üldözése. Több mint 90.000 ember halt meg a harcokban. Az események során a hatóságok meggyilkoltak több ezer katolikus laikust és több tucat papot.
·         Nemzeti Nagytábor, 1926. júl. 15.  A Magyar Cserkészszövetség az újpesti Népszigetre tervezte nagy cserkész táborozását, amit a Duna hirtelen áradása meghiúsított. Ezért a tábort Teleki Pál irányításával és Ulbrich Hugó vezetésével a „Megyeri-havasokra”, a megyeri dombokra helyezték át, elnöke Sík Sándor piarista, parancsnoka Selkey (Schelken) Oszkár. A táborozáson 7400 magyar és 600 külföldi cserkész vett részt. A tábornak saját rendőrsége, mozija, színháza, cukrászdája volt. A 90 holdas területen több mint 900 sátor állt. Számos versenyt bonyolítottak le. A záróünnepség a budapesti Vérmezőn volt. A táborozásról Sík Sándor Megyeri hitvallás címmel írt verset.
1927
·         1927. márc. 24.: a püspöki székek és a tábori püspökség betöltését szabályozó megegyezés a Vatikán és Magyarország között (“intesa semplice”, azaz egyszerű megegyezés). Gróf Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter és Pietro Gasparri bíboros államtitkár tárgyalásainak végeredményeként a felek megállapodtak abban, hogy a Vatikán a kinevezéseket előzetesen megbeszéli a kormánnyal, a kormány magánjellegű és politikai ellenvetést tehet a vatikáni jelölttel szemben. E megegyezés után a külügyminiszter szóban közölte a nunciussal a kormány jelöltjeit.
·         1927-ben P. Oslay Oswald akkori egri ferences házfőnök bekapcsolódott a város szegényeinek támogatására alakított Szegénygondozó Bizottság munkájába. A ferences harmadrend több nőtagjával együtt kidolgozta a szegénygondozás sajátos módszerét, amely „Norma”, majd „Egri Norma”, végül „Magyar Norma” néven terjedt el.
Lényege, hogy a községi (önkormányzati) szegénygondozást és az arra rendelkezésre álló összegek felhasználását a nővérekre bízták. Így próbálták az utcai koldulást korlátozni és a valóban rászorulókhoz juttatni a szűkös támogatásokat.
Később, az abba bekapcsolódott katolikus női munkatársakból alakult meg a Szegénygondozó Nővérek Társulata1930-ban.
1928:
·         1928. október 2. Lelki napok alatt Madridban, isteni sugallatra, szent Josemaría Escrivá megalapítja az Opus Deit. Az Opus Dei tagjai mindennap részt vesznek szentmisén, és néhány percet az evangélium olvasására fordítanak. Gyakran járulnak a bűnbocsánat szentségéhez. Életükben fontos helyet foglal el Szűz Mária tisztelete. Az Opus Dei lelkiségének egyik fő jellemvonása a munka megszentelése. Az életszentségre való törekvés a munkában egyrészt azt jelenti, hogy munkánkat a lehető legjobban és kellő szakmai felkészültséggel végezzük el, másrészt azt, hogy mindezt keresztény hozzáállással tesszük, Isten iránti szeretetből és embertársainknak szolgálva. Ily módon a munka alkalom a Krisztussal való találkozásra.
·         A zugligeti MANRÉZA lelkigyakorlatos ház felszentelése. Az épületet a lelkigyakorlatok megalapítójának Loyolai Szent Ignácnak szentelték. Elsőnek a kápolna készült el, 1928. június. 29-én szentelte fel Szmrecsányi Lajos egri érsek, majd a szobák következtek, összesen 54 szoba állt a lelkigyakorlatosok rendelkezésére.A Manréza igazgatósága nagyobb jótevőinek a nevét márványtáblán örökítette meg, mivel az Építő Bizottság szobaalapítási jótékonyságot rendezett. Egy szoba alapítása 2400 pengőbe került és az adományozó nevét a szoba bejárata felett elhelyezett márványtáblán tüntette fel, ha pedig egy szentről nevezték el, a szoba egyik falán kirakták az illető szent képét is.A Manréza újság nagyon találóan és prófétai előre látással írta a márványtáblákról egykoron: ‘E márványtáblák, de maga a ház is egyszer el fog pusztulni. A jótettnek azonban örök értéke van Isten előtt!’
1929:
·         1929. február 11-én a lateráni pápai palotában három megállapodást írtak alá XI. Piusz pápa, illetve III. Viktor Emmánuel király megbízottai: Pietro Gasparri bíboros államtitkár és Benito Mussolini miniszterelnök. A tulajdonképpeni Lateráni Szerződés elismerte a Szentszék természetéből fakadó nemzetközi szuverenitását, létrehozta a Vatikánvárost mint a Szentszék kizárólagos tulajdonában és joghatósága alatt álló független államot, valamint lefektette a Szentszék és az Olasz Királyság kapcsolatainak kereteit. Noha XI. Piuszt sokat bírálták, amiért Mussolinivel kiegyezett, a lateráni szerződésrendszer kiállta a történelem próbáját. Ezt mutatja az a tény is, hogy miután 1947-ben egy utalással beemelték az új köztársasági alkotmányba (7. cikk), mindmáig az képezi Olaszország és a katolikus egyház, illetve a Szentszék kapcsolatainak alapját.
·         A 20. század első felében két önálló magyar misszió működött Kínában: a jezsuitáké és a ferenceseké. Jézus Társasága Magyarországi Rendtartományának első hittérítője 1922-ben érkezett Kínába, a Kapisztrán Szent János Ferences Rendtartomány első misszionáriusai pedig 1929-ben. E csoport elöljárója Károlyi Bernát volt.
1930:
·         Megjelenik a CASTI CONNUBII, XI. Pius pápa enciklikája a keresztény házasságról.
(…)”Mikor tehát a hívek őszinte lélekkel megadják a házassági beleegyezést, megnyitják önmaguknak a szentségi kegyelem kincstárát, melyből természetfölötti erőket merítenek kötelességeik és feladataik hűséges, szent és mindhalálig állhatatos teljesítésére. Ez a szentség ugyanis mindazokban, akik nem gördítenek akadályokat működése elé, nem csupán a természetfölötti élet forrása lesz, azaz növeli a megszentelő kegyelmet, hanem különleges ajándékokat, jó indulatokat, kegyelmi csírákat ad; fokozza és tökéletesíti a természetes erőket, hogy a hitvesek ne csupán értelemmel értsék, hanem bensőségesen ízleljék, szilárdan őrizzék, hatékonyan akarják és meg is tudják tenni mindazt, ami a házas állapothoz, annak céljaihoz és kötelességeihez tartozik. Végül jogot biztosít nekik ahhoz, hogy mindannyiszor elnyerjék a segítő kegyelmet, valahányszor állapotbeli kötelességeik teljesítéséhez arra szükségük van.” (…)
·         Szent Imre-év, 1930. máj. 18.-1931. máj. 3.: Szent Imre herceg halála emlékének 900. évfordulós ünnepségei. Az ünnepségsorozatban a nemzeti és egyházi jelleg egyaránt megnyilvánult, kifejezve a magyar állam és a katolikus egyház történelmi összetartozását. Ezen ünnepségek kínálták az első alkalmat arra, hogy a trianoni Csonka-Magyarország bemutassa összetartozását a keresztény világgal. Az ünnepségek csúcspontja augusztus 20-a, Szent István napja volt, melyen az ünnepi szentmisét Sincero Aloisio bíboros a Bazilikában mutatta be, onnan indult el a Szent Jobb-körmenet, kb. 800.000 emberrel az Andrássy úton a Hősök terére, a millenniumi emlékműig, majd vissza a Bazilikába. A millennium (1896) óta ilyen hatalmas körmenetet és ünnepséget nem tartottak Magyarországon. Délután az Országház kupolacsarnokában a törvényhozás mindkét háza közös ülésén leleplezték az itt elhelyezett Szent Imre-emléktáblát.

 

1931:
·         A Quadragesmio anno szociális enciklikát XI. Piusz pápa jelentette meg 1931. május 15-én. Elnevezése arra utal, hogy negyven évvel korábban látott napvilágot XIII. Leó pápa Rerum novarum kezdetű körlevele, mely szintén társadalmi, gazdasági kérdésekkel foglalkozott. XI. Piusz szándéka az volt, hogy levonva az azóta eltelt évtizedekben bekövetkezett változások tanulságait, újra fogalmazza a katolikus egyház szociális tanítását. A Quadragesimo anno a 20. század első felének egyik legfontosabb pápai megnyilvánulásává vált, melynek nyomán jelentős szociális mozgalmak indultak meg világszerte, de főként Európában.
Ugyanebben az évben Guglielmo Marconi közreműködésével létrejön és megkezdi működését a Vatikáni Rádió.
·         Meghalt Batthyány-Strattmann László herceg, a „szegények orvosa”. 1901-ben az atyjától kapott köpcsényi uradalom kastélya mellett húsz-, később harmincágyas kórházat rendezett be szegény betegek számára. Kórházat létesített a körmendi kastélyában is, s kora legmodernebb gyógyászati eszközeivel szerelte föl. A szegényeket ingyen kezelte, látta el orvossággal, a nincsteleneket pedig ruhával és pénzzel is támogatta. A saját költségén segítőtársakat, orvosokat, ápolónőket fogadott föl. Naponta elimádkozta latinul Szűz Mária kis zsolozsmáját, családjával együtt szentmisét hallgatott, este rózsafüzért imádkozott. 1916-ban feleségével, Ödön fiával s sógornőjével (Coreth Lilivel, aki később bencés apáca lett) belépett a ferences harmadrendbe. Operáció előtt és alatt mindig imádkozott, s gondoskodott betegei lelki gondozásáról is. Távozásukkor egy-egy vallásos kiadványt vagy legalább egy szentképre nyomtatott imádságot adott a kezükbe. Boldoggá avatására 2003-ban került sor.
1932:
·         Dorothy Day (1897-1980) Anarchistából és bohémből lett katolikus pacifista, és szociális aktivista. Az Egyház szociális tanítása miatt katolizált; a Katolikus Egyházat látta a konzum-liberalizmus leghatékonyabb ellenfelének. Day támogatta az elosztás katolikus gazdasági elméletét, amit a kapitalizmus és a szocializmus közti harmadik útnak tartott. 1932-ben találkozott Peter Maurinnal, akinek határozott víziója volt a társadalmi igazságosságról és annak a szegényekhez való viszonyáról, amit részben Assisi Szent Ferenc ihletett. Olyan működésről álmodott, ami az ötletek megosztásán és azt követően, maguknak a szegényeknek a cselekvésén alapult. Maurin mélyen jártas volt az Egyházatyák írásaiban és a társadalmi témájú pápai dokumentumokban; ő biztosította Day számára a társadalmi megmozdulások szükségességének a katolikus teológiában történő megalapozását. Együtt alapították meg a Katolikus Munkás mozgalmat. XVI. Benedek pápa pápasága utolsó napjaiban példaként idézte Day megtérését. Írásaiból idézett és azt mondta: A hithez vezető út ilyen szekularizált környezetben különösen nehéz lehetett, a Kegyelem mindezek ellenére működik. Szentté avatási eljárása 2000-ben megkezdődött.
·         A katolikus egyesületek összefogása végett, az Országos Katolikus Szövetség helyett a püspöki kar életre hívja az Actio Catholica-t(AC). “Országosan a püspöki kar közvetlen irányítása alatt álló, az apostolkodás egyes ágaiban szakszerűen dolgozó, mozgató és számonkérő szerv, mely az egyházmegyék határain túl eleven és átütő erővel rendelkező egységbe foglalja össze az ország katolikusságának törekvéseit és kívánságait” (Mihalovics). Alapszervei az egyházközségek, melyeket az espereskerületi tanács fogott össze; ezek alkották az egyhm. Ac-t, melyek összességéből tevődött össze az országos AC. Minden szinten 5 szakosztálya volt: 1. hitbuzgalmi és erkölcsvédelmi, 2. művelődési, 3. sajtó, 4. szociális és karitatív, 5. szervezési.
1933:
·         1933. július 20.: Vatikáni konkordátum a hitleri Németországgal. A német püspökök megtiltották híveiknek, hogy belépjenek a hatalomra törő nemzetiszocialista pártba, mégis sokan üdvözölték, hogy Hitler kancellár – a közvélemény megtévesztésére – tető alá hozta a hosszú ideje készülődő birodalmi konkordátumot XI. Pius pápával; ez biztosította a teljes vallásszabadságot, az iskolaállítás szabadságát és a hitoktatást minden iskolafajtában. A konkordátum állandó megsértése ellen számos püspöki körlevél tiltakozott, a Szentszék pedig 55 tiltakozó jegyzéket küldött ki. Hitler pártja előbb a Deutsche Christen mozgalommal akarta megosztani a kereszténységet, majd az új germán pogányságot és az embertelen fajelméletet terjesztette az ifjúság körében. Csak az egyházak álltak ellen. A közös fenyegetettség alatt közelebb kerültek egymáshoz a katolikus és evangélikus keresztények.
·         1933 nyarán került sor a 4. Cserkész Világtalálkozóra Gödöllőn. 54 nemzet 26.000 cserkésze vonult föl. 10 altábor működött, különleges táborokat is szerveztek: delegátustábort a külf. küldöttségeknek, repülő tábort, vízi cserkésztábort, segédtábort. Ez volt az első nemzetközi találkozó, ahol repülőscserkészek is részt vettek. A tábornak volt repülőtere, voltak sportpályái, volt tábori rendőrsége, tűzoltósága, tolmácscsapata. A tábor jelvénye a csodaszarvas (külföldön fehér szarvas néven vált ismertté) volt. A gödöllői világtalálkozó leglátványosabb műsora az augusztus 2-án megtartott felvonulási parádé volt, ahol a felsorakozott cserkészcsapatok előtt ellovagolt Horthy Miklós kormányzó és Baden-Powell főcserkész. Bi-Pi búcsúztatásán, augusztus 8-án tízezer tarka, léggömb szállt a magasba, majd a világcserkészet nagy Öregje leemelte a nyakáról a legmagasabb cserkészkitüntetést, az Ezüstfarkas rendet és átnyújtotta Teleki Pálnak.
1934:
·         Súlyos egyházüldözések Spanyolországban, melyek az 1931-ban kikiáltott második köztársaság alatt kezdődtek. Először törvényekkel kötötték meg az Egyház kezét, majd az anarchisták fizikailag is megkezdték az üldözést. 1934. októberében Asturiában fölgyújtottak 58 templomot, és megöltek 37 papot, kispapot és szerzetest.
·         A pálosok visszatérnek Magyarországra. 1934. május 12-én a Lengyelországból hazatelepülő 16 pálos szerzetest ünneplő tömeg kísérte a Nyugati pályaudvartól, hogy gyertyás körmenettel bevonuljanak a kezdettől nekik tartogatott Sziklatemplomba. Budapesten kaptak kolostort a Sziklatemplom mellett. Ebben az időben Pécsett is épült kolostor – egy régi présház helyén, majd templom, mely 1938-ban készült el véglegesen, Szent Imre tiszteletére felszentelve.
1935:
·         Stanley Francis Rother (1935–1981), az első Egyesült Államokban született katolikus vértanú. Oklahoma Cityben szentelték pappá, de Guatemalában végezte küldetését: az indiánoknak, a maják leszármazottainak vitte el Isten Szavát. Megtanulta a törzs nyelvét, és lefordította számukra az Újszövetséget, valamint a szentmise szövegét. A legszegényebbek érdekében és a kizsákmányolás ellen végzett tevékenysége nem maradt észrevétlen. A ’70-es évek Közép- és Dél-Amerikában a katonai diktatúrák és a halálbrigádok időszaka volt, Rother atya is az ő kezük által vesztette életét 1981. július 28-án, miután plébániája húsz hívét a szeme láttára megölték. Amikor meggyilkolásának hírét közzétették, az indiánok ezrével gyűltek össze imára Santiago Atitlán-i plébániáján, és elérték, hogy papjuk szívét itt temessék el.
·         Kaszap István halála. Utolsó üzenete — erőtlen, kissé kusza írással — a szüleihez szólt: ,,Isten veletek! Odafönn találkozunk. Ne sírjatok, mennyei születésnap ez. A jó Isten áldjon meg benneteket!” Teste ma Székesfehérvárott, a Prohászka-emléktemplom (Vasútvidéki plébániatemplom) falához épített kriptában nyugszik. Boldoggá avatási eljárását a székesfehérvári egyházmegye megindította. Ugyanebben az évben megjelent a Vigilia című folyóirat, a modern katolikus törekvések orgánuma.
1936:
·         Beaconsfildben meghalt G. K. Chesterton a nagy angol konvertita és hitvédő, a XX. század első harmadának kiemelkedő angol katolikus írója. Néhány megfontolandó Chesterton idézet: “Amikor az emberek már nem hisznek Istenben, akkor nem semmiben hisznek, hanem bármiben.” “Az igazi katona nem azért harcol, mert gyűlöli azt, ami előtte van, hanem, mert szereti azt, ami mögötte van.” “Isten rejtélyei sokkal megnyugtatóbbak, mint az ember megoldásai.” “A tévedések nem szűnnek meg tévedésnek lenni azután sem, hogy divattá válnak.”
“Soha senki nem talált még fel rosszabbat, mint a részegség – és jobbat, mint az ital.” “Egy halott dolog is tud az árral úszni, de csak egy élő képes árral szemben.””Vannak olyan nagy emberek, akik társaságában mindenki kicsinek érzi magát. Viszont az igazán nagy emberek társaságában mindenki nagynak érzi magát.”
·         Szegeden Kerkai Jenő jezsuita a parasztifjúság keresztény elkötelezettségének erősítése végett életre hívja a KALOT-ot (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Titkársága, később Testülete). A szervezet népfőiskolái a fiatalok lelki, szellemi és szakmai fejlődését szolgálják. Ugyanekkor kezd szerveződni a falusi lányok számára a KALÁSZ (Katolikus Leánykörök Szövetsége).
 
 
1937:
·         1937. március 17. – “Mit brennender Sorge” (“Ardenti Cura” – “Égő aggodalommal”). Az enciklikát Németországban fogalmazták, a pápa szinte változtatás nélkül adta ki. Feltehetően Faulhaber müncheni érsek volt a szerző. Leghatározottabban elítélte a fajelméletet, a fajgyűlöletet, a nemzetiszocialista újpogányságot és a vallás, valamint az egyház üldözését.
·         Jezsuita vezetéssel létrejön az Egyházközségi Munkásszakosztályok (EMSZO) nevű szervezet, amely a hivatásrendiséget tűzi zászlajára.
Szent István király halálának 900. évfordulója és a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus előkészületeinek összekapcsolásával 1937. május 23-án a budapesti Szent István-bazilikában ünnepélyes vesperás keretében megnyitották a „kettős szentévet”.
1

 

945:

·         A német jezsuita Alfred Delp vértanúsága. Testvérei, akik legalább három évtizeddel túlélték, úgy emlékeznek rá, mint jószívű, de vad csibészre, aki folyton mozgott és legszívesebben tiltott területeken kószált. “Ne hagyd, hogy anyám szentlegendákat meséljen rólam. Gézengúz voltam.”- írja a börtöncellából kicsempészett levelében. 1945. február 2-án hátrakötött kézzel a kivégzőhelyiségbe vezetik, ahol a tető alatti vassínbe mészároskampók voltak rögzítve, melyeken erős kenderkötelek függtek. Itt akasztották föl 15 órakor. Az utolsó mondatát Buchholz börtönlelkésznek mondta: “Ó lelkész úr, fél óra múlva többet fogok tudni, mint Ön.”
Israel Zolli római főrabbi 1945. február 13-án Rómában megkeresztelkedett, felvette a katolikus hitet, és a keresztségben az Eugenio nevet választotta XII. Piusz iránti tiszteletből, hálát érezve, hogy annyi zsidót mentett meg.
·         1945. március 30-án a Vörös Hadsereg katonái megpróbáltak elhurcolni néhány nőt a győri püspöki palotából, amelyet báró Apor Vilmos püspök 1944. decemberében nyitott meg menedékhelyül mindenki számára. Az útjukat álló Apor püspök és az elé ugró Pálffy Sándor – a püspök unokaöccse, aki akkor 17 éves volt – három golyót kapott. A püspök 1945. április 2-án halt meg. Följegyezték utolsó szavait, amelyben a jó pásztor búcsúzott nyájától: ,,Még egyszer üdvözlöm papságomat. Legyenek hűek az Egyházhoz! Hirdessék bátran az evangéliumot! Segítsenek romjaiból fölépíteni szerencsétlen magyar hazánkat! Vezessék vissza az igaz útra szegény félrevezetett népünket! Fölajánlom összes szenvedéseimet engesztelésül a saját bűneimért, de fölajánlom papjaimért, híveimért, az ország vezető embereiért és ellenségeimért. Kérem Istent, ne tulajdonítsa nekik bűnül azt, amit elvakultságukban az Egyház ellen tesznek. Fölajánlom szenvedéseimet az édes magyar hazáért és az egész világért. Szent István, könyörögj a szegény magyarokért! Istenem, Atyám, a te kezeidbe ajánlom testemet, lelkemet! Jézus, Mária, Szent József legyetek énvelem most és halálom óráján! Jézus Szentséges Szíve, bízom benned!”
 
1946:
·         Erőszakos vallásüldözés Albániában. 1946-ban kikiáltották a népköztársaságot, amely aktus egyben szovjet mintára az állam és egyház szétválasztását is jelentette. A vallásos életet a lehető legkeményebb eszközökkel üldözték, egészen az ateizmus kötelezővé tételének megvalósításáig, az 1967-es rendeletig, mellyel minden vallásos megnyilvánulást megtiltottak, és az ország egyetlen pártja vezetése önelégülten hirdette, hogy Albánia a világ legelső ateista állama. A nyolcvanas évek elején 40.000 személyt tartottak büntetőtáborokban, az akkori lakosság 1,5 százalékát.
·         Rajk László belügyminiszter rendeleti úton feloszlatja a Magyar Cserkészszövetséget. Hasonló sorsra jut több mint 200 civil szervezet és egyházi jellegű egyesület, köztük a KALOT, a KALÁSZ, a Katolikus Dolgozó Leányok és Nők Szövetsége, a Katolikus Ifjak Országos Egyesülete, a Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete, a keresztényszocialista szakszervezetek. A következő egy év során további több ezer egyházi-vallási, kulturális, társadalmi, ifjúsági szervezetet és egyesületet oszlatnak fel.
Az 1946-47. tanévre 28 ezer tanulót iratnak be katolikus gimnáziumokba és általános iskolákba, néhány ezerrel többet, mint az előző évben.
Szeptember 24-én a 900 esztendővel ezelőtt vértanúságot szenvedett Szent Gellért püspökre emlékeztek országszerte, életéről és tevékenységéről a püspöki kar külön körlevélben emlékezett meg, a katolikus iskolákban tanítási szünet és ünnepség volt.
 
 
 
1947:
·         XII. PIUS pápa körlevele A SZENT LITURGIÁRÓL
“V. A Liturgia fejlesztése nem lehet magánemberek kezdeményezése
57. A mondottakból következik, hogy egyedül a pápa joga a liturgikus törvényhozás, csak ő hozhat be és ő hagyhat jóvá új szertartásokat, és csak ő módosíthatja azt, amit módosítandónak ítél. A püspököknek viszont az a feladatuk, hogy gondosan őrködjenek az istentiszteletről szóló egyházi előírások betartása fölött. Nem lehet magánemberek ítéletére bízni – még akkor sem, ha az illetők papok – olyan szent és tiszteletreméltó kérdéseket, amelyek a keresztény közösség életével vannak kapcsolatban, vagy amelyek Jézus Krisztus főpapságának gyakorlatát és az istentiszteletet, a Szentháromság, a testté lett Ige, a Boldogságos Szűz és a szentek kultuszát érintik, és összefüggnek az örök üdvösség megszerzésének kérdésével. Ugyanezen okból senki magánembernek nincs joga ahhoz, hogy valamit is módosítson az előírt liturgikus cselekményeken, mivel azok összefüggésben vannak az egyházfegyelemmel és Krisztus titokzatos Testének belső rendjével, egységével és összhangjával, sőt nem egyszer magával a katolikus hittel.”
·         Mindszenty bíboros az 1947/48-as évet Boldogasszonynak, Szűz Máriának szenteli. Három idézet a bíborostól ebből az időből: “A múltnak tanulságai útmutatói a jövendőnek. Egyént, családot, nemzetet nem engedünk testünktől, lelkünktől idegen gondolatokba beöltöztetni. Ragaszkodunk tépett hazánknak a múltból örökölt, a jövőben hűen őrzendő, kipróbált nagy történelmi alapjaihoz, s akár titokban, akár nyíltan, ápolni fogjuk fenntartó erőinket.””A magyar férfiaknak kötelességük kiállani hitvallásuk mellé. Szép, ha az ifjúság imádkozik; szép, ha a jámbor nő áhítatosan imádkozik, de legszebb látvány az, amikor a magyar apák, meglett férfiak imádkoznak és tesznek vallomást az igaz hit mellett, melyet nekünk harminc nemzedék példája hirdet. Ebben a hitben kell erőseknek lenniök a magyar férfiaknak, eszerint kell élniök, és ebben a meggyőződésben kell nevelniök gyermekeiket.” “Szeretném megemlíteni, hogy azon az országos triduumon, amelyet a Boldogasszony-évében Krisztus Király ünnepe előtt tartottunk, 3 218 000 hívő járult szentáldozáshoz. 1948. december 8-án megállapítást nyert, hogy a Mária-év ünnepségein és zarándoklatain 4 600 000 hívő vett részt.”
1948:
·         XII. Pius pápa a keresztény népiskolák patrónusává nyilvánította Kalazanci Szent Józsefet, a Piarista rend alapítóját. Idézet Kalazanci Szent Józseftől: “A legrövidebb és legkönnyebb út arra, hogy felemelkedjen önmaga megismeréséhez és onnan Isten tulajdonságaihoz, az irgalmassághoz, az okossághoz, a végtelen türelemhez és a jósághoz, az, ha lealacsonyítja magát, hogy világosságot gyújtson a gyermekeknek, különösen azoknak, akiknek senkijük sincs, mert ez egy annyira alantas és lenézett foglalkozás, hogy kevesen akarnak leereszkedni hozzá”
·         Tavasszal kormányrendelet törölte el Gyertyaszentelő Boldogasszony (febr. 2.), Gyümölcsoltó Boldogasszony (márc. 25.) és Kisboldogasszony (Kisasszony, szept. 8.) ünnepnapjának munkaszüneti jellegét.
Miután a református és evangélikus egyház – hiteles vezetőitől (Ravasz László és Ordass Lajos püspökök) megfosztva – egyezményt írt alá az állammal, egyre nagyobb nyomás nehezedik a katolikus egyházra is. Nyáron sor kerül az egyházi iskolák államosítására, ami ellen országszerte tiltakozásokat tartanak. A Belügyminiszter, illetve az Államrendőrség nem engedélyezte a Szent István napi Szent Jobb körmenetet, melyet legközelebb csak négy évtized múlva, 1989-ben tartanak. Ősszel hajszát indítanak Mindszenty bíboros ellen, akit karácsony másnapján letartóztatnak.
1949:
·         Thomas Merton (1915-1968) anglikánként nőtt fel (édesanyja kvéker volt), de nem találta egyházában helyét. Járt az episzkopális egyházhoz, majd a kvékerekhez is, de sehol nem érezte otthon magát. Korábban már lenyűgözte Róma városa és templomainak légköre, de a katolicizmus felé érzett antipátiáját, amely neveltetése folytán rögződött belé, nem tudta legyőzni. Szent Ágoston Vallomásai és Kempis Krisztus követése hatására elkezdte érdekelni a katolikus teológia, majd 1939-ben katolizált is (ekkor már elvégezte a Columbia egyetemet). 1941-ben belépett a trappisták közé, 1949-ben pappá szentelik. Az egyik legbefolyásosabb katolikus íróvá válik (több mint 50 könyvet írt), emellett teológus, költő és szociális aktivista. “Néztem a fehér Szentostyát, és hirtelen megértettem, hogy itt van életem fordulópontja, hogy minden egyetlen szavamtól függ, s ez valamiképpen az utolsó lehetőségem… Néztem az ostyát, és megértettem, hogy Ki az, akit nézek. Lelkemben ezzel az imával fordultam hozzá: – Igen, pap akarok lenni. Ha ez a Te akaratod, tégy engem pappá.””Be voltam zárva új szabadságom négy fala közé. Szabad voltam. Már nem saját magamhoz, hanem Istenhez tartoztam. És Hozzá tartozni, ez a szabadság!”
·         1949. az Országgyűlés elfogadta a Magyar Népköztársaság alkotmányát, melynek 54. §-a rögzítette a lelkiismereti szabadságot, a vallás szabad gyakorlásának jogát, az Egyház és az állam szétválasztását. A katolikus püspöki kar közös pásztorlevélben figyelmeztette a hívő szülőket gyermekük vallásos nevelésének folytatására. Arra buzdítja a híveket, hogy éljenek jogaikkal, és jelentsék be hittanra továbbra is gyermekeiket. A gyermekek vallásos nevelése ugyanis a szülők lelkiismeretbeli kötelessége.
 
1950:
·         XII. Pius pontifikátusa teológiai csúcspontját 1950. november 1-én érte el, az Assumptio Mariae, azaz a szeplőtelenül fogantatott Istenanya testi megdicsőülésének dogmává emelésével. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe”. Szent István királyunk olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el. Nagyboldogasszony olyan kötelező ünnep Magyarországon (ezeken a katolikusoknak az egyház szentmisén való részvételt ír elő), amely nem szükségszerűen vasárnapra esik.
·         A szerzetesrendek működési engedélyének megvonása. Az erre vonatkozó 34. sz. tvr. 1950. szeptember 7-én lépett hatályba. Ettől kezdve Magyarországon csak az a 4 szerzetesrend (Miasszonyunkról nevezett Szegény Iskolanővérek, bencések, ferencesek és piaristák) működhetett, amelyekre a nyolc középiskola ellátása várt, rendenként a 2–2 gimnázium ellátásához szükséges maximált létszámmal. Az összes többi szerzetesrendi közösségtől megvonták a működési engedélyt, tagjaiknak el kellett hagyniuk a közösségeket, és megélhetésüket világi foglalkozásokban kellett keresniük – kivéve azt a 460 szerzetespapot, akiket az egyházmegyék átvehettek. A nyugdíjképesek és betegek lakhelyéül a pannonhalmi apátságot, az apácák számára az ország több pontján lévő volt egyházi épületeket jelölték ki. Sokan emigrációba kényszerültek, százakat meghurcoltak, internáltak és bebörtönöztek. A rendelet 23 férfi szerzetesrend 2582 tagját és 44 női rend több mint kilencezer apácáját érintette. A szerzetesi közösségek illegalitásban tovább éltek, és a rendszerváltáskor ismét talpra álltak.
 
1951:
·         Nagai Takashi japán orvos, író. A Nagaszakira ledobott atombomba egyik áldozata. 1945. augusztus 9-én az atombomba robbanása után otthonából csak hamu maradt. A hamuban felesége csontjai mellett egy rózsafüzért talált. Nagai augusztus 12-én reggel a pusztasággá vált várost szemlélve, a romok fölött térden állva rózsafüzérrel imádkozott. Nagai doktor egyre súlyosodó betegsége és gyengülése ellenére testvéreit szolgálta az utolsó pillanatig. 1947 tavaszán ágynak dőlt. Hátán fekve megkezdte irodalmi munkásságát, megírta visszaemlékezéseit. Leghíresebb munkája a Nagaszaki harangjai. Magas állami kitüntetéseket kapott. 1951. április 28-á agyvérzés érte. Kórházba szállították, eszméletét vesztette. Kezében egy feszülettel és rózsafüzérrel lehelte ki lelkét. Halálos ágya mellett fia állt.
·         Meszlényi Zoltán esztergomi segédpüspököt még 1950-ben tartóztatták le. Olyan magánzárkába helyezték, amelynek az ablaka állandóan, még télen is nyitva volt. Megbetegedett és – valószínűleg – 1951-ben a rabkórházban meghalt. XVI. Benedek pápa 2009. július 3-án jóváhagyta boldoggá avatását. A szertartásra, melyet Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom–budapesti érsek és Angelo Amato érsek, a Szenttéavatási Kongregáció prefektusa végzett, 2009. október 31-én, ünnepi szentmise keretében került sor az esztergomi bazilikában.
1952
·         A katolikus egyház elszigetelése és ellehetetlenítése Kínában. A kommunista vezetés első dolga az volt, hogy a keresztény egyházakat elvágja külföldi támogatóiktól és mindenféle idegen befolyástól. Nem sokkal a hatalomátvétel után megindult a külföldi hittérítők és a klérus elüldözése. Az ötvenes évek közepére gyakorlatilag mind az 5500 külföldi térítő elhagyta Kínát, 1952-ben 23 püspök volt börtönben, 5 házi őrizetben, 12-t pedig kiutasítottak. Mivel a 143 kínai egyházmegye püspöke közül mindössze 20 volt kínai, a külföldiek elüldözése egyben a kínai egyház lefejezését is jelentette. Az egyházközségek munkájának ellehetetlenítése mellett a vezetés módszeresen nekilátott a vallások tömegbázisának csökkentéséhez. Ennek legfontosabb eszköze az oktatás volt: a kötelező állami elemi oktatás bevezetésével az egyházi iskolák megszűntek, a kínai fiatalokat szigorúan materialista tananyagon nevelték, s igyekeztek beléjük táplálni a tudomány mindenhatóságába vetett hitet. Ezzel mind a klérus, mind a hívők utánpótlását megszüntették, vagy legalábbis azt hitték.
·         Bár nehezen hihető, örömteli pillanatok a lágerekben is akadtak; Oloffson Károly (Placid) atyáék az 1952-es Helsinki olimpia mintájára öröm-olimpiát is rendeztek, amelyen az nyert, aki a legtöbb apró örömöt tudta a nap végén felsorolni. Persze nem kell nagy dolgokra gondolni, elég volt, ha a motozáskor az őr nem vetette le a rab sapkáját, aki így nem fázott meg, vagy ha sikerült egy “véletlenül kiszakadt” cukroszsákból némi élelemhez jutni. Azért akadtak nagyobb örömök is, sokszor egészen meglepőek is; “Jutalomból vittek el a nők közé egy május elsejei ünnepségen, beszélni nem lehetett velük. A mozielőadás címe: „Vengerszkije melodii”. „Magyar melódiák”, ukrán felirattal. Mint rájöttem, a „Déryné” című magyar film volt, Tolnay Klárival, Gyurkovics Máriával, Sárdy Jánossal, Szabó Sándorral és csupa nagyszerű színésszel. Ilyen csodálatos esemény is történt az életünkben!”
 
1953
·         A kommunista hatalom 1953-ban a rywaldi kolostorba viteti a lengyel egyház fejét, azzal a céllal, hogy különböző lelki ráhatásokkal, lemondásra kényszerítse. Az ötvenes évek első felében Lengyelországban a kommunista hatalom – hasonlóan a közép-kelet-európai régió más országaihoz – totális támadást indított a Katolikus Egyház ellen, hogy megtörve ellenállását, engedelmes vazallus egyházat hozzon létre. Ennek a célnak legfőbb akadályozója volt Stefan Wyszynski bíboros prímás, aki a krisztusi tanítás legfőbb őrzőjeként rendíthetetlenül kiállt a katolikus értékek és a mindenkit megillető vallásszabadság mellett.
·         Csépes János (1918-1953) kárpátaljai görög-katolikus pap vértanúsága. 1950-ben, elhurcolása előtt a fiatal pap nyugodtan mondta feleségének: ”Micike, értem jöttek.” Azzal letérdelt, elmondta a rózsafüzért, levette ujjáról a karikagyűrűt, és megkérte feleségét, hogy ne sírjon az üldözői előtt. Mélységes fájdalommal búcsúzott el családjától (feleségétől és négy gyermeküktől). „Az ajtóban még visszafordult és megáldott minket.”- emlékszik vissza felesége. Még ott, még akkor is meggondolhatta volna magát. De valahol legbelül azt súgta egy hang: ”Jöjj, és kövess engem…” 1953. augusztus. 1-én Vorkután a 29. szénbányát ellátó 10. sz. lágerben a rabok békés tüntetés keretében vonultak ki a láger udvarára, jobb élelmet, melegebb ruhát és ügyeik felülvizsgálatát kérték. A tábort őrző katonák azonban figyelmeztetés nélkül sortüzet nyitottak a fegyvertelen és védtelen rabokra. Ennek a mészárlásszerű leszámolásnak lett sáldozata Csépes János, akit akkorra már sokan ismertek, mint lelkipásztort. Csépes atya halálának közvetlen tanúja Miskolczy Tivadar püspöki háznagy, görög katolikus paptársa volt, aki szintén életveszélyes sérüléseket szenvedett. A haldokló atya Miskolczy Tivadarnak csak annyit tudott mondani: ”Micikét és a gyerekeket végtelenül szeretem, de mindennél jobban szeretem Krisztust.” Testét hét golyó találta el. Vele együtt még 86 ember vesztette életét, és 370 sebesült meg.
 
 
 
1954
·         Alfredo Stroessner tábornok katonai diktatúrájának kezdete Paraguayban. A szélsőségesen autokrata rendszer kemény terrort vezetett be, és militarizálta az életet. A hatalommal szemben az egyház fontos ellenzéki erőnek mutatkozott, mire a diktatúra a katolikus intézmények és plébániák elleni erőszakkal válaszolt. Ennek ellenére statisztikailag Paraguay ma Latin-Amerika legkatolikusabb országa. A 6,8 millió lakos 93,8 százaléka katolikusnak keresztelt. A helyi egyház azonban szegényebb, mint a többi dél-amerikai országban.
·         A Szolidaritás Háziipari Szövetkezet 1954. első napjaiban alakult meg. Célja a feloszlatott rendházak nővéreinek, papoknak munka, megélhetés biztosítása volt. Mivel a “nép ellenségeit” nemigen alkalmazták, valamiképpen önálló lehetőséget kellett teremteni a szerzetesek számára, amire az akkor hatályos szövetkezeti törvény adott kereteket. A katolikus szeretetszolgálat vezetője, Szörényi Gábor jezsuita atya az Új Ember akkori munkatársa, Keresztes Sándor segítségével talált megoldást e sokakat sújtó egzisztenciális problémára. Elindult a szerény vállalkozás, nagyon nehéz körülmények között. A háziipari szövetkezet először a pesti nyolcadik kerületben, a Krisztus Király plébánia épületében kapott helyet. Az ottani kultúrterem üresen állt, hiszen szóba sem jöhetett, hogy az egyház eredeti céljának megfelelően használhatná a helyiséget. Zsákokon ülve, “otthonról” hozott varrógéppel, ollóval, ceruzával, vonalzóval s egyéb eszközökkel kezdték meg a munkát a nővérek. Megfelelő asztaluk sem volt, így például a 140 centiméter széles anyagokat a közeli piarista rendházban vagy épp a plébánia udvarának a kövezetén tudták kiszabni. A 10-15 fokos télben nem volt kályha, sem tüzelő, hiányoztak a megfelelő eszközök. Végül szereztek kályhát, a tüzelőt a plébános adta, majd 1-2 nap múlva kérelem nélkül érkeztek a varrógépek, kötőgépek. Az első belépőkben nem volt más, csak lendület, tettrekészség és nagy-nagy szorgalom. A dolgozók mintadarabokat készítettek, a vezető megszerezte az első iparengedélyt, és a Kálvária téri Bankban nyitottak számlát, melyen akkor nem volt egy fillér se, a tagok kis megtakarított pénzükből éltek. Az első nagy megrendelő 1000 db meghatározott méretű talajvizsgálati zsákot kért 1 héten belül, ami első pillanatra elképzelhetetlennek tűnt. Ekkor azonban megmutatkozott a szerzetességben rejlő erő: az elöljárók is besegítettek, a Knézich u. zárda tagjai a rendházukban tették ugyanezt a munkájukkal. Hamarosan annyi rendelés érkezett, hogy a számlára beérkező pénz nem volt elegendő az alapanyagok megvásárlásához, ezért a Banktól hitelt kellett fölvenni. A Szövetkezet további célja volt, hogy a szociális otthonokban élő kedvesnővérek, akiknek semmiféle nyugdíjuk v. kegydíjuk nem volt, mint bedolgozók szerezhessék meg a szövetkezeti tagságot, dolgozhassanak, s munkájuk alapján orvosi, kórházi ellátmányban részesülhessenek. 1956 után kiszabadult a börtönből jó néhány addig fogva tartott pap, így férfiak is munkába állhattak a szövetkezetben. Például a kesztyűkészítés területén, de ők dolgoztak a nehezebb fizikai feladatot jelentő csomagolási részlegben is, ezért aztán a tanult papokat egymás közt “ládaszögelő doktoroknak” nevezték a műhelyben.
 
 
1955
·         XII. Pius Pápa enciklikája a szent zenéről (MUSICAE SACRAE) 1955. december 25.
“53. Mindazzal, amit a gregorián ének dicséretére és előmozdítására elmondtunk, nem állt szándékunkban kizárni a szent többszólamúságot sem az Egyház rítusaiból. Amennyiben a többszólamú zene rendelkezik a megfelelő tulajdonságokkal, akkor nagy segítség lehet az istentisztelet nagyszerűségének és a hívek lelki felkészültségének növelésében. Nyilván mindenki tudja, hogy sok többszólamú szerzemény, különösen melyek a tizenhatodik századra datálhatók, olyan mérvű művészi tisztasággal és dallambéli gazdagsággal rendelkezik, ami teljes egészében méltóvá teszi arra, hogy kísérje és megszépítse az Egyház szent rítusait.”
·         1955. február 2-án, Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén Márton Áron püspök szabadlábra került – 1949-ben tartóztatták le, majd vizsgálati fogságban volt évekig, végül életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után a bukaresti érsekségen egy hónapot kellett tartózkodnia, hogy megerősödjön egy kicsit. Az állam ugyanis nem akarta, hogy megviselt állapotban lépjen a nyilvánosság elé. A gyulafehérvári püspökségre 1955. március 24-én érkezett vissza. Újrakezdte pasztorális tevékenységét, bérmautakat szervezett, hogy meglátogathassa egyházmegyéje híveit. Egyesek úgy emlékeznek vissza, mint valóságos diadalutakra, a nép ugyanis lelkesen ünnepelte börtönből kiszabadult püspökét. Népszerűsége végül is annyira zavarta az állami hatóságokat, hogy kiszabadulása után egy évvel házi őrizetre ítélték.
1956
·         XII. Pius pápát személyes élmény fűzte Magyarországhoz az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus óta. Már október 28-án a magyar forradalomra Luctuosissimi eventus kezdetű enciklikájával reagált, amelyet a vatikáni rádióban felolvastak. Ebben rokonszenvéről biztosította a szabadságáért harcoló magyar népet, s annak sikeréért imára szólította fel a világegyházat (mint annak idején Hunyadi János fegyvereiért is az akkori pápa). November 1-én ezt újabb enciklika követte Laetamur admodum kezdettel, Mindszenty és Wyszyñski bíborosok kiszabadulásának alkalmából, midőn „Lengyelország és Magyarország népeire végre-valahára az igazságosságra épülő béke új hajnala látszik felvirradni”. A forradalom leverésének hírére pedig november 5-én Datis nuperrime encklikájában kel a magyarok védelmére, elítélve az erőszakot. Végül november 10-én a pápa személyesen is megszólal Allo strazio del nostro cuore kezdetű, drámai hangú rádiószózatával: „Atyai szívünk gyötrelmében” fordul a drága magyar néphez az őt ért igazságtalanság miatt, egyúttal éreztetve a vele egy időben zajló szuezi háború miatti aggodalmát is, amely a magyar forradalommal egy időben kezdődött, mintegy azt kihasználva a közel-keleti olaj megszerzése érdekében. „Túl sok vér ömlött ki igazságtalanul! . . . A gyanakvás és a szószegés mély gödröt ásott”, amely elválasztja egymástól az embereket.
·         A szabadságharc alatt Mindszenty József bíborost, esztergomi érseket kiszabadítják fogságából. November 3-án hangzik el híres rádióbeszéde, amelynek ezek voltak kezdő mondatai: “Igen gyakori mostanában annak a hangsúlyozása, hogy a nyilatkozó a múlttal szakítva őszintén beszél. Én ezt így nem mondhatom: nem kell szakítanom múltammal. Isten irgalmából ugyanaz vagyok, mint aki voltam bebörtönzésem előtt. Ugyanazzal a testi és szellemi épséggel állok meggyőződésem mellett, mint nyolc éve, bár a fogság megviselt. Azt sem mondhatom, hogy most már őszintén beszélek, mert én mindig őszintén beszéltem; vagyis kertelés nélkül mondtam azt, amit igaznak és helyesnek tartok. Ezt csak folytatom itt, amikor közvetlenül, személyesen, tehát nem magnetofon-hangfelvétel útján szólok az egész világhoz és a magyar nemzethez.”
1957
·         XII. Pius azon fáradozott, hogy átalakítsa a missziós munkát Afrikában. A katolikus missziós tevékenység megkülönböztetett területének nyilvánította a földrészt.  Fidei donum kezdetű enciklikájával kérte az egész világ egyházmegyéit, hogy adjanak papokat a missziók számára.
·         Brenner János 1957. december 14-én mutatta be élete utolsó szentmiséjét Máriaújfaluban. Este a fiatal káplánt egy állítólagos beteg nagybátyjához hívta éjfél körül Kóczián Tibor, egy tizenhét éves fiú, aki régebben ministránsa volt, és ő teljesíteni akarta papi kötelességét. Ekkor még nem tudta, hogy egykori ministránsa árulója, Júdása lett, akit a kommunista állami szervek felhasználtak sötét tervük megvalósítására. A templomban magához vette a betegek olaját és az Oltáriszentséget, és azonnal indult a szomszéd faluba, Zsidára. Útközben megtámadták, és többször brutálisan bántalmazták, ennek ellenére sem hazafelé menekült, hanem rendületlenül az állítólagos nagy beteghez, akihez az Oltáriszentséget és a Betegek Kenetét az élete árán is el akarta vinni, nehogy szentségek nélkül haljon meg az a beteg. Az utolsó dulakodás az állítólagos beteg háza közelében történt, ahol már többen vártak rá. Azért is volt nehezebb védekeznie, mert nem csak az életét védte, hanem az Oltáriszentséget is. János atyát összesen 32 késszúrással ölték meg. Reggel a szomszéd település plébánosa úgy találta meg a vértanú holttestét, hogy az egyik kezében ott szorította az Oltáriszentséget. Részletek Brenner János lelki naplójából: „Szívem legnagyobb hálájával és szeretetével köszönöm meg neked azt az igen-igen nagy kegyelmet, hogy szolgálatodra rendeltél. Add, hogy életem méltó legyen hivatásomhoz, hogy szent lehessek, mert én mindent egyszerre és fenntartás nélkül akarok neked adni.” „Tudom azt, hogy a tieidet nem kíméled a szenvedéstől, mert mérhetetlen hasznuk van belőle”.
 
1958
·         Meghal XII. Pius pápa, utódja Angelo Giuseppe Roncalli bíboros XXIII. János néven. Rövid pápasága alatt maradandót alkotott: teljesen váratlanul összehívta a II. Vatikáni zsinatot. Az egyház egyik legnépszerűbb pápája volt. „Éjjelente gyakran felébredek, eltöprengek a világ súlyos problémáin, és elhatározom, hogy mindezt el kell mondanom a pápának. Aztán másnap, mikor felébredek, rájövök, hogy én vagyok a pápa.” “Egy kórházlátogatás alkalmával megkérdezte egy kisfiútól, mi szeretne lenni, ha felnő. A gyerek azt felelte: vagy rendőr vagy pápa. „A helyedben a rendőrséget választanám – mondta a Szentatya. – Pápa akárkiből lehet, nézz csak rám!” “Egy bíboros nehezményezte, hogy a vatikáni fizetésemelés után az egyik alkalmazott ugyanannyit keres, mint a bíboros. A pápa azt mondta: „Annak az alkalmazottnak tíz gyereke van; remélem, a bíborosnak nincsen.” Egy este a barátját látogatta meg a Szentlélek Kórházban. A nővér, aki ajtót nyitott, így mutatkozott be: „Szentatyám, a Szentlélek főnöknője vagyok.” A pápa így felelt: „De jó magának! Micsoda állása van! Én csak ‘Isten szolgáinak szolgája’ vagyok.”
·         Bodor György, /Gyuri atya/ Budapesten született, 1958. február 8-án. Esztergomban szentelték pappá 1981. június 20-án. Először káplán lesz Balassagyarmaton a Don Bosco plébánián 1981-83 között, majd Dorogon 1983-84, Bp.-Óbuda-Hegyvidéken 1984-86, Bp.-Herminamezőn 1986-89, Bécs Don Bosco plébánián 1989, Vámosmikolán 1990, Bp.-Árpád-házi Szent Margit (XIII. kerület) plébánián 1990-97. Zugligeten 1997 óta plébános. Helyettes esperes 2000-2005 között és a papi hivatásgondozás referense 2008 óta.
“Nem mintha uralkodni akarnánk rajtatok hiteteken keresztül, nem, inkább örömötökben szeretnénk közreműködni. A hitetek ugyanis szilárd.” (2Kor 1,24)
1958
·         Meghal XII. Pius pápa, utódja Angelo Giuseppe Roncalli bíboros XXIII. János néven. Rövid pápasága alatt maradandót alkotott: teljesen váratlanul összehívta a II. Vatikáni zsinatot. Az egyház egyik legnépszerűbb pápája volt. „Éjjelente gyakran felébredek, eltöprengek a világ súlyos problémáin, és elhatározom, hogy mindezt el kell mondanom a pápának. Aztán másnap, mikor felébredek, rájövök, hogy én vagyok a pápa.” “Egy kórházlátogatás alkalmával megkérdezte egy kisfiútól, mi szeretne lenni, ha felnő. A gyerek azt felelte: vagy rendőr vagy pápa. „A helyedben a rendőrséget választanám – mondta a Szentatya. – Pápa akárkiből lehet, nézz csak rám!” “Egy bíboros nehezményezte, hogy a vatikáni fizetésemelés után az egyik alkalmazott ugyanannyit keres, mint a bíboros. A pápa azt mondta: „Annak az alkalmazottnak tíz gyereke van; remélem, a bíborosnak nincsen.” Egy este a barátját látogatta meg a Szentlélek Kórházban. A nővér, aki ajtót nyitott, így mutatkozott be: „Szentatyám, a Szentlélek főnöknője vagyok.” A pápa így felelt: „De jó magának! Micsoda állása van! Én csak ‘Isten szolgáinak szolgája’ vagyok.”
·         Bodor György, /Gyuri atya/ Budapesten született, 1958. február 8-án. Esztergomban szentelték pappá 1981. június 20-án. Először káplán lesz Balassagyarmaton a Don Bosco plébánián 1981-83 között, majd Dorogon 1983-84, Bp.-Óbuda-Hegyvidéken 1984-86, Bp.-Herminamezőn 1986-89, Bécs Don Bosco plébánián 1989, Vámosmikolán 1990, Bp.-Árpád-házi Szent Margit (XIII. kerület) plébánián 1990-97. Zugligeten 1997 óta plébános. Helyettes esperes 2000-2005 között, és a papi hivatásgondozás referense 2008 óta.
“Nem mintha uralkodni akarnánk rajtatok hiteteken keresztül, nem, inkább örömötökben szeretnénk közreműködni. A hitetek ugyanis szilárd.” (2Kor 1,24)
 
 
 
1959
·         XXIII. János pápa meghirdeti a II. Vatikáni zsinatot, amely egészen az ő személyes kezdeményezése volt, és – mint többször megerősítette – Isten váratlan sugallata.
·         A majdnem 100-as létszámú Központi Papnevelő Intézetből a papi békemozgalommal szembeni ellenséges viselkedésük miatt a kormány kívánságára kizárnak 14 növendéket, akikkel a növendékek többsége szolidaritást vállal. Az 1960/61-es tanévre mindössze 17 hallgatója marad a Hittudományi Akadémiának.
 
 
 
1960
·         Míg előtte a többségében protestáns Amerika tartózkodva és gyanakodva nézett a katolikus egyházra, a 2. világháborút követő években egyszerre divatba jöttek a katolikusok. Más vallásúak ezrével tértek át katolikus hitre, százával alakultak az új plébániák, a szemináriumok, kolostorok, zárdák zsúfolásig teltek fiatal hivatásosokkal, az egyházi jellegű építkezések nem tudtak lépést tartani az igény és a létszám növekedésével. Ez a vallásos mozgalom akkor érte el csúcspontját, amikor 1960-ban az ország, John F. Kennedy személyében, katolikus embert választott meg elnöknek.
·         Az 1960 novemberében letartóztatási hullám emlékeztette az egyháziakat kiszolgáltatottságukra; mintegy 400 fővárosi lakásban tartottak házkutatást. 1964 nyaráig még több hasonló intézkedés igazolta, hogy az egyházpolitika eszköztárában megmaradtak a brutális módszerek, miközben a mezőgazdaság szocialista átszervezésének érdekében 1959–1962 között lojális szövetségesként is felvonultatták a katolikus egyházat.
 
 
1961
·         Az 1959-es kubai forradalom után eleinte még úgy nézett ki, hogy lehetséges az egyetértés az egyház és a forradalom vezetői között. Castro fölkereste az 1959. novemberében a havannai Forradalom terén rendezett országos katolikus gyűlést, amelyen egymillió ember vett részt. A rezsim első intézkedései – köztük a nagybirtokok kisajátítása – sem ütköztek merev elutasításba a klérus részéről. Az egyház és Fidel Castro között akkor következett be a szakítás, amikor megnőtt a kommunisták befolyása a forradalmi erőkön belül. Hozzájárult ehhez az is, hogy Washington egyre inkább ellenséges magatartása miatt Castro Moszkvában keresett politikai támogatást. A viszony végleges megromlása 1961-re tehető: ez év áprilisában fulladt kudarcba a kubai emigránsokból toborzott zsoldosoknak az amerikai hírszerzés által támogatott partraszállási kísérlete a Disznó-öbölben. Az akcióban három spanyol pap és néhány közismert katolikus személyiség is részt vett, amit Castro úgy tekintett, mint a katolikus egyház hadüzenetét a havannai rezsim ellen. Ezzel egy csapásra véget ért az egyház kíméletének időszaka. A jezsuiták iskolájába járt Castro májusban elrendelte az összes katolikus iskola és kórház államosítását. Megkezdődtek a házkutatások, szentmisék megzavarása, katolikus papok letartóztatása. Ennek következtében több mint kétezer katolikus szerzetes és kétszáz pap távozott a szigetországból. XXIII. János pápa 1962-ben kiközösítette Fidel Castrót annak egyházellenes intézkedései miatt. A Szentszék és Havanna diplomáciai kapcsolatainak teljes megszakítása azonban soha nem következett be.
·         1961-ben 85-en kerültek előzetes letartóztatásba: 22 pap, 25 volt szerzetes, 38 világi hívő, s közülük 76 főt ítéltek el 1-12 év közötti szabadságvesztésre. A perbefogottakat állami nyomásra főpásztoraik is megbélyegezték. Az egyháziaknak különösen azt rótta fel a diktatúra, hogy az ifjúsággal foglalkozva keresztény – vezetésre alkalmas – elit kinevelésén fáradoznak. Ez volt az alapja a szegedi Katona Nándor, Csizmazia Rezső és Havass Géza elleni pereknek épp úgy, mint a három ún. Regnum Marianum pernek.
1962
·         Egy vatikáni tisztségviselő azt mondta a pápának: „teljességgel lehetetlen”, hogy 1963-ban megnyissák a II. Vatikáni Zsinatot. „Jó, akkor 1962-ben fogjuk megnyitni.” – felelte. És meg is nyitotta; 1962 október 11-én a zsinat az ő vezetésével ült össze a Szt. Péter-bazilikában.
·         Az 1962 őszén megnyílt II. Vatikáni Zsinat megnyitására, illetve ülésszakaira 34 magyar püspök kiutazhatott, a többiek az amerikai követségről, hejcei kényszerlakhelyről, szigorú rendőri intézkedés alatt, bevont útlevéllel figyelhették csupán az eseményeket.
 
1963
·         Pünkösdhétfőn meghal XXIII. János pápa, akit Giovanni Battista Montini követ a pápai hivatalban VI. Pál néven. A zsinat folytatását, a keleti egyházakkal kezdeményezett párbeszédet, a Nyugat megosztott keresztény egyházai felé való nyitást és az egyház és a modern világ közötti eszmecsere megújítását emelte ki, mint különleges céljait.
·         “Nekimenni megváltást áhító dolgoknak, mik kemény zártságban: az unalom és üresség sivatagában élnek. Megpróbálni „hűen” megragadni őket, majd elfogadni a fogalmazás véletlen, kegyelemszerű megoldását. Ez már nem én vagyok, vagy csak félig én. Isten felé vezető úton járok. A következő szakasz? Nem befejezettségre törekedni, hanem pontosságra, míg be nem következik a fölülmúlás! Nem eleve megváltott témát keresni, ilyen nincs!, hanem megváltatlant. S itt útjára indítani az intuitív fantáziát.” (Részlet Pilinszky János Naplójából, 1963)
 
1964
·         VI. Pál világtörténelmi jelentőségű zarándoklata a Szentföldön januárban. Az út csúcspontja a Golgotán elmondott bűnvallomás volt, amely felölelte a múlt hibáit és vétkeit. A pápa találkozott az ortodox egyházak vezetőivel, és hangsúlyozta és megismételte azt a felhívást, hogy felejtsék el és bocsássák meg a múltat, s minden erőfeszítésüket a jövőre és az egység helyreállítására összpontosítsák.
·         “Részleges megállapodás” a magyar állam és a Szentszék között. Részlegessége ellenére fordulópontot jelentett a megegyezés, mivel a megmerevedett, nemzetközi méretű frontok felszakadását jelentette; tükröződött benne az egész enyhülési politika. Moszkva a háború óta először járult hozzá, hogy egy érdekszférájába tartozó állam kormánya a Vatikánnal közvetlenül megállapodást kössön, s a Vatikán is először fogadott el tárgyalópartnerül egy kommunista kormányt. S nemcsak tárgyalópartnernek tekintette, hanem nemzetközi érvényű szerződést kötött vele, amelyben elfogadta, hogy a magyar állam előzetes hozzájárulása nélkül senkit nem nevez ki egyházi méltóságba. (A többi szocialista országhoz képest Magyarországgal szemben messze engedékenyebb volt a Szentszék, hiszen másutt csak politikai természetű kifogást tehettek a kormányok.) A Vatikán kvázi elismerte Kádárék népfrontos politikáját, cserébe némiképp rendezhette a magyar katolikus egyház helyzetét. A nyilvánosságra hozott okmány három pontot tartalmazott: 1. A Szentszék tudomásul veszi, hogy a tőle függő egyházi állások betöltésénél előzetesen ki kell kérnie az Elnöki Tanács elnökének hozzájárulását, és csak ennek birtokában eszközli a kinevezést. 2. Lehetővé teszi, hogy a püspökök és a papság állampolgári esküt tegyenek az alkotmányra, de annak nem szabad ellenkeznie a klerikusok állásával. 3. Rendezik a római Pápai Magyar Intézet helyzetét. A megállapodáshoz csatlakozó 16 pontos jegyzőkönyvet nem hozták nyilvánosságra. A részleges megállapodás látványos eseményekben bizonyította eredményességét: a magyar püspökök kiutazhattak a zsinat hátralévő üléseire, s lassan eleget tehettek ún. ad limina látogatási kötelezettségüknek.
1979
·         A lengyel egyház ifjúsági körökben gyakorolt aktivitása nagyon hatásosnak bizonyult: ezáltal maga az egyház is megfiatalodott, és megváltozott a vallásos hit átélésének formája, sajátos hangulatot nyertek a zarándoklatok. 1979-ben a czestochowai Jasna Górát – a pálos kolostort, ahol a híres Fekete Madonna-kegyképet őrzik – több mint hatmillió zarándok kereste fel.
·         Rómában megünnepelték a Collegium Germanico-Hungaricum egyesítésének 400. évfordulóját. Lékai bíboros bejelentette, hogy ősztől állami hozzájárulással magyar kispapok kezdhetik meg tanulmányaikat a Gergely-egyetemen.
 
1980
·         1980. március 24-én,  Oscar Arnulfo Romerót, San Salvador érsekét szíven lőtték, miközben gyászmisét mondott egy barátja édesanyjáért. Perceken belül meghalt. A halála előtti napon közvetlenül az ország katonáihoz szólt heti prédikációjában, így kérlelve őket: „Isten nevében, e szenvedők nevében, akiknek a kiáltása napról napra hangosabban száll a mennyekig, kérlek benneteket, könyörgök nektek, parancsolom nektek: állítsátok meg az elnyomást.”
·         Életének 84. évében elhunyt Márton Áron erdélyi püspök. 1980 tavaszán lemondott püspöki tisztségéről. Fél évvel később, éppen szeptember 29-én, a gyulafehérvári egyházmegye és a székesegyház búcsúnapján végleg itthagyta e földi világot. Két nap múlva II. János Pál pápa a Szent Péter téren egybesereglő sok ezer zarándok előtt személyesen jelentette be Márton Áron halálát a világnak. (A hírt a Vatikáni Rádió mellett a Szabad Európa Rádió magyar és román nyelvű adásai is közölték.)  Márton Áront már ma is szentként tisztelik az őt ismerő, hívő magyarok szerte a nagyvilágban – bár szentté avatása még mindig csak folyamatban van.
1981
·         1981. május 13-án, a szerdai általános kihallgatáson történt esemény mély hatást gyakorolt Karol Wojtyła pápaságára. A Fatimai Szűzanya liturgikus emléknapján a Szentatya éppen másodszor járt körbe pápamobilján a Szent Péter téren. Mosolyogva adta áldását az ünneplő hívőseregre, megfogta a közelében állók felé nyújtott kezét, a magasba emelt egy szőke kislányt, akit szülei adtak karjaiba. 17 óra 17 perckor váratlanul három fülsüketítő lövés visszhangja töltötte be a Szent Péter teret: a hívők közé vegyült török terrorista néhány méter távolságból a pápára lőtt. A tragédia azonban mégsem következett be, mert, ahogy II. János Pál többször hangoztatta: egy kéz meghúzta a ravaszt, egy másik kéz pedig eltérítette a gyilkos golyókat. A pápa a lövések nyomán, arcán fájdalmas mosollyal, vértől áztatott fehér reverendájában, titkára, Stanisław Dziwisz karjaiba omlott, majd a készenlétben álló vatikáni mentőautó tört utat a tömegben, hogy a halállal küzdő Szentatyát a Gemelli kórházba szállítsa. A szemtanúk szerint a pápa útközben egyfolytában lengyelül fohászkodott Jézushoz és Máriához. Az orvosok a négy óra 20 percig tartó műtét során meggyőződtek róla: mindössze néhány milliméteren múlott, hogy a lövések nem oltották ki Karol Wojtyła pápa életét. Május 17-én a pápa betegágyáról imádkozta el a Vatikáni Rádión keresztül a Regina Caeli imát, az egész világot megrendítve szavaival: „Meghatottan köszönöm meg mindnyájatok imáit és megáldalak benneteket. Imádkozom testvéremért, aki rám lőtt, és akinek őszintén megbocsátottam. Máriának pedig megismétlem: Totus tuus ego sum” – Teljesen a tiéd vagyok.
 
2014
·         Robert Sarah guinea-bissaui bíborost, a Cor Unum Pápai Tanács eddigi elnökét nevezte ki Ferenc pápa az Istentiszteleti Kongregáció élére.”Igen, a szegénység krisztusi érték. Szegény az, aki tudja, hogy saját maga által képtelen élni. Szüksége van Istenre és másokra, hogy kibontakozzon és növekedjen. Ezzel ellentétben a gazdagok senkitől nem várnak semmit. Ők a saját szükségleteiket ki tudják elégíteni anélkül, hogy felebarátjukat vagy Istent hívnák segítségül. (…) Íme, ezért vannak a szegények a legközelebb az Istenhez, és a legnagyobb szolidaritást élik meg egymás között. (…) Az Egyháznak nem a szegénység ellen kell küzdenie, hanem a nyomor ellen, mégpedig az anyagi és lelki nyomor ellen. Lényeges különbség van szegénység és nyomor között.” (Rober Sarah gondolatai az Isten vagy a semmi című műből)
·         Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Tamás József segédpüspök áldják meg a Hargitafürdőn újonnan alapított pálos kolostort. Az új kolostor megáldása után a templomban kerül sor az ünnepi szentmisére, melyen egyházmegyés papok mellett négy pálos testvér, valamint ferences és piarista szerzetesek koncelebrálnak.
 
 
2015
·         Megjelenik Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikája közös otthonunk gondozásáról. “Ha valaki a népesség növekedését és nem bizonyos emberek szélsőséges és válogatós fogyasztását hibáztatja, az az egyik módja annak, hogy ne nézzen szembe a problémákkal. Így akarják legitimálni a jelenlegi elosztási modellt, amely szerint egy kisebbség úgy véli, joga van ahhoz, hogy olyan arányban fogyasszon, amelyet lehetetlen lenne általánossá tenni, mert a bolygó be sem tudná fogadni egy ilyen fogyasztás hulladékát. Azt is tudjuk, hogy az előállított élelmiszerek megközelítőleg egyharmadát eltékozoljuk, és „ételt kidobni olyan, mintha a szegények asztaláról lopnánk”.
·         Megjelenik a Magyar Katolikus Püspöki Kar Körlevele a Szent Márton jubileumi év megnyitására. “A sok megkereszteletlen fiatal számára pedig Ő lehet a jócselekedeteket gyakorló katekumen eszményképe. Segítheti őket abban, hogy tudatos döntéssel kell eljutni Krisztus követésére. Mi magyarok különösen is szeretjük Szent Mártont. Számunkra az ő emléke fölidézi a pozsonyi koronázó dóm híres lovas szobrát. Legelterjedtebb népszokásaink is őrzik tiszteletét a nép lelkében. De nemcsak a Kárpát-medencében, hanem tőlünk nyugatabbra is Európa egyik legnépszerűbb szentje. Tisztelete elterjedt az egész világon, jó példa erre, hogy Argentina fővárosának székesegyháza is Szent Márton nevét viseli.”
 
 
 
2016
·         Január 31-én vasárnap mutatták be az 51. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus ünnepélyes zárómiséjét (Statio Orbis) a Fülöp-szigeteki Cebuban, több mint félmillió hívő részvételével. A találkozónak otthont adó ország Ázsia legnépesebb katolikus állama, s Brazília és Mexikó után a harmadik legnépesebb katolikus ország az egész világon. Így az Ázsiában többnyire kisebbségben levő katolikusok számára ők valóban reménységet és fényt jelentenek. De így van ez világszinten is, különösen akkor, amikor a filippinók egy hitét elhagyott kultúrába érkeznek meg, ahol több a lakásokban a kutya és a macska, mint a gyermek. Rangoon érseke kifejtette, hogy a remény üzenete természetesen a filippinókhoz is szól. Két fontos jele van számukra a reménységnek: az első a család, ahol megbecsülik és tisztelik az életet. Ahogy a főpásztor fogalmazott: Isten nem főtisztelendő Ádám atyát és tisztelendő Éva nővért teremtett, hanem egy családot, amelyből élet fakadt. Maguk a papi és szerzetesi hivatások is így, családból születhetnek meg. Ehhez persze az kell, hogy az embernek legyen jövője, legyen reménye. Arra van szükség, hogy amit a jövő reményének tartunk, az legyen a jelen értéke. A remény második jele a filippinók számára az ifjúság. Az ország lakosságának 52 százaléka 25 év alatti. Ez egy fiatal ország, amelyben épp ezért van lendület, bátorság, kedv és fejlődés. A mianmari bíboros azon reményének adott hangot, hogy ez a lendület kihat majd az egész térségre, s ez a már ma is hatalmas számú nemzet később még tovább növekedik, a hitben is. Hiszen a jövő nem azoké, akiké a pénz és a fegyver, hanem azoké, akiknek gyerekei vannak, azé az országé, ahol van fiatalság. Ezért a fiatalokat nem meg- és elítélni kell, hanem sokkal inkább megérteni, hiszen ők jelentik számunkra a jövőt. Így a Fülöp-szigetek valóban hegyre épített város, olyan katolikus közösség, amelyben él a remény, s reményt ad a többi ázsiai helyi egyháznak, sőt az egész világnak is. Ha a vendégek hétfőn el is mennek, a szívük egy darabját itt hagyják – mondta még Bo bíboros. A Szentatya január 31-én Cebuban, az 51. Eucharisztikus Világkongresszuson elhangzott videoüzenetében  bejelenti, hogy a következő Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus helyszíne Budapest lesz 2020-ban.
·         Május 23-án a püspöki konferencia úgy dönt, hogy a januári országos gyűjtés keretében összegyűlt nyolcvanötmillió forintos adományt a közel-keleti menekült gyermekek oktatására fordítja.  Az adományt a magyar kormány százhúszmillió forinttal egészíti ki.
 
 
2017
·         Ferenc pápa a Cova da Iria-i (Fatimai) Szűz Mária megjelenésének 100. évfordulója alkalmából a portugál köztársasági elnök és a portugál püspöki konferencia meghívását elfogadva május 12-én és 13-án Fatimába látogat a Miasszonyunkról elnevezett kegyhelyre. A Cova da Iria nevet viselte az a földterület, amely a Santos család tulajdonában állt. A három kisgyermek, Lúcia Santos és két unokatestvére ezen a helyen szokta legeltetni a nyájat. Így volt ez 1917. május 13-án délben is, amikor Szűz Mária megjelent a gyermekeknek.
·         A Zugligeti Szent Család Plébánia Templom közössége a 100 éves évfordulót 2017. május 17-én 18:00 órakor kezdődő ünnepi jubileumi szentmisével ünnepli, amelynek főcelebránsa Erdő Péter bíboros.